< Proverbiorum 1 >

1 parabolae Salomonis filii David regis Israhel
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 ad sciendam sapientiam et disciplinam
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 ad intellegenda verba prudentiae et suscipiendam eruditionem doctrinae iustitiam et iudicium et aequitatem
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 ut detur parvulis astutia adulescenti scientia et intellectus
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 audiens sapiens sapientior erit et intellegens gubernacula possidebit
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 animadvertet parabolam et interpretationem verba sapientium et enigmata eorum
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 timor Domini principium scientiae sapientiam atque doctrinam stulti despiciunt
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 audi fili mi disciplinam patris tui et ne dimittas legem matris tuae
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 ut addatur gratia capiti tuo et torques collo tuo
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 fili mi si te lactaverint peccatores ne adquiescas
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 si dixerint veni nobiscum insidiemur sanguini abscondamus tendiculas contra insontem frustra
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
12 degluttiamus eum sicut infernus viventem et integrum quasi descendentem in lacum (Sheol h7585)
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 omnem pretiosam substantiam repperiemus implebimus domos nostras spoliis
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 sortem mitte nobiscum marsuppium unum sit omnium nostrum
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 fili mi ne ambules cum eis prohibe pedem tuum a semitis eorum
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 pedes enim illorum ad malum currunt et festinant ut effundant sanguinem
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 frustra autem iacitur rete ante oculos pinnatorum
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 ipsique contra sanguinem suum insidiantur et moliuntur fraudes contra animas suas
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 sic semitae omnis avari animas possidentium rapiunt
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 sapientia foris praedicat in plateis dat vocem suam
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 in capite turbarum clamitat in foribus portarum urbis profert verba sua dicens
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 usquequo parvuli diligitis infantiam et stulti ea quae sibi sunt noxia cupiunt et inprudentes odibunt scientiam
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 convertimini ad correptionem meam en proferam vobis spiritum meum et ostendam verba mea
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 quia vocavi et rennuistis extendi manum meam et non fuit qui aspiceret
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 despexistis omne consilium meum et increpationes meas neglexistis
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 ego quoque in interitu vestro ridebo et subsannabo cum vobis quod timebatis advenerit
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 cum inruerit repentina calamitas et interitus quasi tempestas ingruerit quando venerit super vos tribulatio et angustia
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 tunc invocabunt me et non exaudiam mane consurgent et non invenient me
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 eo quod exosam habuerint disciplinam et timorem Domini non susceperint
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 nec adquieverint consilio meo et detraxerint universae correptioni meae
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 comedent igitur fructus viae suae suisque consiliis saturabuntur
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 aversio parvulorum interficiet eos et prosperitas stultorum perdet illos
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 qui autem me audierit absque terrore requiescet et abundantia perfruetur malorum timore sublato
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.

< Proverbiorum 1 >