Proverbiorum 8
1 numquid non sapientia clamitat et prudentia dat vocem suam
Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
2 in summis excelsisque verticibus super viam in mediis semitis stans
A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
3 iuxta portas civitatis in ipsis foribus loquitur dicens
A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
4 o viri ad vos clamito et vox mea ad filios hominum
Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
5 intellegite parvuli astutiam et insipientes animadvertite
Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
6 audite quoniam de rebus magnis locutura sum et aperientur labia mea ut recta praedicent
Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
7 veritatem meditabitur guttur meum et labia mea detestabuntur impium
Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
8 iusti sunt omnes sermones mei non est in eis pravum quid neque perversum
Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
9 recti sunt intellegentibus et aequi invenientibus scientiam
Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
10 accipite disciplinam meam et non pecuniam doctrinam magis quam aurum eligite
Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
11 melior est enim sapientia cunctis pretiosissimis et omne desiderabile ei non potest conparari
Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
12 ego sapientia habito in consilio et eruditis intersum cogitationibus
Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
13 timor Domini odit malum arrogantiam et superbiam et viam pravam et os bilingue detestor
Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
14 meum est consilium et aequitas mea prudentia mea est fortitudo
Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
15 per me reges regnant et legum conditores iusta decernunt
Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
16 per me principes imperant et potentes decernunt iustitiam
Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
17 ego diligentes me diligo et qui mane vigilant ad me invenient me
Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
18 mecum sunt divitiae et gloria opes superbae et iustitia
Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
19 melior est fructus meus auro et pretioso lapide et genimina mea argento electo
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
20 in viis iustitiae ambulo in medio semitarum iudicii
Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
21 ut ditem diligentes me et thesauros eorum repleam
Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
22 Dominus possedit me initium viarum suarum antequam quicquam faceret a principio
Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
23 ab aeterno ordita sum et ex antiquis antequam terra fieret
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
24 necdum erant abyssi et ego iam concepta eram necdum fontes aquarum eruperant
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
25 necdum montes gravi mole constiterant ante colles ego parturiebar
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
26 adhuc terram non fecerat et flumina et cardines orbis terrae
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
27 quando praeparabat caelos aderam quando certa lege et gyro vallabat abyssos
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
28 quando aethera firmabat sursum et librabat fontes aquarum
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
29 quando circumdabat mari terminum suum et legem ponebat aquis ne transirent fines suos quando adpendebat fundamenta terrae
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30 cum eo eram cuncta conponens et delectabar per singulos dies ludens coram eo omni tempore
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
31 ludens in orbe terrarum et deliciae meae esse cum filiis hominum
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32 nunc ergo filii audite me beati qui custodiunt vias meas
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
33 audite disciplinam et estote sapientes et nolite abicere eam
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34 beatus homo qui audit me qui vigilat ad fores meas cotidie et observat ad postes ostii mei
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35 qui me invenerit inveniet vitam et hauriet salutem a Domino
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36 qui autem in me peccaverit laedet animam suam omnes qui me oderunt diligunt mortem
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
