Proverbiorum 31
1 verba Lamuhel regis visio qua erudivit eum mater sua
Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
2 quid dilecte mi quid dilecte uteri mei quid dilecte votorum meorum
Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
3 ne dederis mulieribus substantiam tuam et vias tuas ad delendos reges
Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
4 noli regibus o Lamuhel noli regibus dare vinum quia nullum secretum est ubi regnat ebrietas
Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
5 ne forte bibat et obliviscatur iudiciorum et mutet causam filiorum pauperis
Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
6 date siceram maerentibus et vinum his qui amaro sunt animo
Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
7 bibant ut obliviscantur egestatis suae et doloris non recordentur amplius
Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
8 aperi os tuum muto et causis omnium filiorum qui pertranseunt
Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
9 aperi os tuum decerne quod iustum est et iudica inopem et pauperem
Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
10 aleph mulierem fortem quis inveniet procul et de ultimis finibus pretium eius
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
11 beth confidit in ea cor viri sui et spoliis non indigebit
Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
12 gimel reddet ei bonum et non malum omnibus diebus vitae suae
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
13 deleth quaesivit lanam et linum et operata est consilio manuum suarum
Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
14 he facta est quasi navis institoris de longe portat panem suum
Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
15 vav et de nocte surrexit deditque praedam domesticis suis et cibaria ancillis suis
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
16 zai consideravit agrum et emit eum de fructu manuum suarum plantavit vineam
Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
17 heth accinxit fortitudine lumbos suos et roboravit brachium suum
Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
18 teth gustavit quia bona est negotiatio eius non extinguetur in nocte lucerna illius
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
19 ioth manum suam misit ad fortia et digiti eius adprehenderunt fusum
Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
20 caph manum suam aperuit inopi et palmas suas extendit ad pauperem
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
21 lameth non timebit domui suae a frigoribus nivis omnes enim domestici eius vestiti duplicibus
Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
22 mem stragulam vestem fecit sibi byssus et purpura indumentum eius
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
23 nun nobilis in portis vir eius quando sederit cum senatoribus terrae
Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
24 samech sindonem fecit et vendidit et cingulum tradidit Chananeo
Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
25 ain fortitudo et decor indumentum eius et ridebit in die novissimo
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
26 phe os suum aperuit sapientiae et lex clementiae in lingua eius
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
27 sade considerat semitas domus suae et panem otiosa non comedet
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
28 coph surrexerunt filii eius et beatissimam praedicaverunt vir eius et laudavit eam
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
29 res multae filiae congregaverunt divitias tu supergressa es universas
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
30 sin fallax gratia et vana est pulchritudo mulier timens Dominum ipsa laudabitur
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
31 thau date ei de fructu manuum suarum et laudent eam in portis opera eius
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
