Proverbiorum 3
1 fili mi ne obliviscaris legis meae et praecepta mea custodiat cor tuum
Fiam, tanomat el ne felejtsd s parancsaimat óvja meg a szíved;
2 longitudinem enim dierum et annos vitae et pacem adponent tibi
mert hosszú életet s életnek meg békének az éveit gyarapítják neked.
3 misericordia et veritas non te deserant circumda eas gutturi tuo et describe in tabulis cordis tui
Szeretet és hűség ne hagyjanak el téged, kösd azokat nyakadra, írjad szíved táblájára;
4 et invenies gratiam et disciplinam bonam coram Deo et hominibus
hogy találj kegyet és kiváló észt Isten és ember szemeiben.
5 habe fiduciam in Domino ex toto corde tuo et ne innitaris prudentiae tuae
Bízzál az Örökkévalóban egész szíveddel, és értelmességedre ne támaszkodjál.
6 in omnibus viis tuis cogita illum et ipse diriget gressus tuos
Minden útjaidban ismerd meg őt s ő majd egyengeti ösvényeidet.
7 ne sis sapiens apud temet ipsum time Dominum et recede a malo
Ne légy bölcs a magad szemeiben, féljed az Örökkévalót és távozz a rossztól.
8 sanitas quippe erit umbilico tuo et inrigatio ossuum tuorum
Gyógyítás lesz az testednek, s üdítés csontjaidnak.
9 honora Dominum de tua substantia et de primitiis omnium frugum tuarum
Tiszteld az Örökkévalót vagyonodból s minden termésed zsengéjéből,
10 et implebuntur horrea tua saturitate et vino torcularia redundabunt
s megtelnek csűreid bőséggel s musttól áradnak el présházaid.
11 disciplinam Domini fili mi ne abicias nec deficias cum ab eo corriperis
Az Örökkévaló oktatását, fiam, meg ne vesd s ne utáld meg fenyítését;
12 quem enim diligit Dominus corripit et quasi pater in filio conplacet sibi
mert a kit szeret az Örökkévaló, azt fenyíti, miként atya, a ki fiát kedveli.
13 beatus homo qui invenit sapientiam et qui affluit prudentia
Boldog az ember, ki bölcsességet talált és az ember, ki értelemre szert tett;
14 melior est adquisitio eius negotiatione argenti et auro primo fructus eius
mert jobb az ő megszerzése mint ezüst megszerzése és finom aranynál a jövedelme.
15 pretiosior est cunctis opibus et omnia quae desiderantur huic non valent conparari
Becsesebb az koráloknál, és mind a drágaságaid nem érnek föl vele.
16 longitudo dierum in dextera eius in sinistra illius divitiae et gloria
Hosszú élet van jobbjában, baljában gazdagság és dicsőség.
17 viae eius viae pulchrae et omnes semitae illius pacificae
Útjai kellemesség útjai és mind az ösvényei béke.
18 lignum vitae est his qui adprehenderint eam et qui tenuerit eam beatus
Élet fája az a hozzá ragaszkodóknak, és bár ki tartja, boldognak mondható.
19 Dominus sapientia fundavit terram stabilivit caelos prudentia
Az Örökkévaló bölcsességgel alapította a földet, megszilárdította az eget értelemmel;
20 sapientia illius eruperunt abyssi et nubes rore concrescunt
tudása által hasadtak meg a mélységek és a fellegek harmattól csepegtek.
21 fili mi ne effluant haec ab oculis tuis custodi legem atque consilium
Fiam, ne mozduljanak el szemeid elől, óvd meg a valódi belátást és a meggondolást;
22 et erit vita animae tuae et gratia faucibus tuis
s majd lesznek életül a te lelkednek és kedvességül a te nyakadnak.
23 tunc ambulabis fiducialiter in via tua et pes tuus non inpinget
Akkor bizton fogsz járni utadon, s lábadat meg nem ütöd.
24 si dormieris non timebis quiesces et suavis erit somnus tuus
Ha lefekszel, nem rettegsz, s mikor lefeküdtél, kellemes lesz az álmod.
25 ne paveas repentino terrore et inruentes tibi potentias impiorum
Nem kell félned hirtelen rettegéstől s a gonoszoknak zivatarától, midőn megjő.
26 Dominus enim erit in latere tuo et custodiet pedem tuum ne capiaris
Mert az Örökkévaló lesz bizodalmad s megőrzi lábadat a kelepczétől.
27 noli prohibere benefacere eum qui potest si vales et ipse benefac
Ne vond meg a jót gazdájától, midőn kezed hatalmában van, hogy megtegyed.
28 ne dicas amico tuo vade et revertere et cras dabo tibi cum statim possis dare
Ne mondd felebarátodnak: menj és térj vissza, majd holnap adok – holott van nálad.
29 ne moliaris amico tuo malum cum ille in te habeat fiduciam
Ne koholj felebarátod ellen rosszat, holott ő bizton lakik nálad.
30 ne contendas adversus hominem frustra cum ipse tibi nihil mali fecerit
Ne perelj emberrel ok nélkül, ha nem tett veled rosszat.
31 ne aemuleris hominem iniustum nec imiteris vias eius
Ne irigykedj erőszakos férfira és ne válaszd semmi útját:
32 quia abominatio Domini est omnis inlusor et cum simplicibus sermocinatio eius
mert az Örökkévaló utálata az álnok, de egyenesekkel van meghittsége.
33 egestas a Domino in domo impii habitacula autem iustorum benedicentur
Az Örökkévalónak átka van a gonosznak házában, de az igazak hajlékát megáldja.
34 inlusores ipse deludet et mansuetis dabit gratiam
Ha csúfolókkal jár el, megcsúfolja őket, de az alázatosaknak kegyet ád.
35 gloriam sapientes possidebunt stultorum exaltatio ignominia
A bölcsek dicsőséget kapnak birtokul, de a balgák szégyent visznek el.
