< Proverbiorum 27 >

1 ne glorieris in crastinum ignorans quid superventura pariat dies
Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
2 laudet te alienus et non os tuum extraneus et non labia tua
Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
3 grave est saxum et onerosa harena sed ira stulti utroque gravior
Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
4 ira non habet misericordiam nec erumpens furor et impetum concitati ferre quis poterit
A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
5 melior est manifesta correptio quam amor absconditus
Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
6 meliora sunt vulnera diligentis quam fraudulenta odientis oscula
Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
7 anima saturata calcabit favum anima esuriens et amarum pro dulce sumet
A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
8 sicut avis transmigrans de nido suo sic vir qui relinquit locum suum
Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
9 unguento et variis odoribus delectatur cor et bonis amici consiliis anima dulcoratur
Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
10 amicum tuum et amicum patris tui ne dimiseris et domum fratris tui ne ingrediaris in die adflictionis tuae melior est vicinus iuxta quam frater procul
A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
11 stude sapientiae fili mi et laetifica cor meum ut possim exprobranti respondere sermonem
Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
12 astutus videns malum absconditus est parvuli transeuntes sustinuere dispendia
Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
13 tolle vestimentum eius qui spopondit pro extraneo et pro alienis auferto pignus
Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
14 qui benedicit proximo suo voce grandi de nocte consurgens maledicenti similis erit
A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
15 tecta perstillantia in die frigoris et litigiosa mulier conparantur
A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
16 qui retinet eam quasi qui ventum teneat et oleum dexterae suae vocabit
Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
17 ferrum ferro acuitur et homo exacuit faciem amici sui
Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
18 qui servat ficum comedet fructus eius et qui custos est domini sui glorificabitur
Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
19 quomodo in aquis resplendent vultus prospicientium sic corda hominum manifesta sunt prudentibus
Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
20 infernus et perditio non replentur similiter et oculi hominum insatiabiles (Sheol h7585)
Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. (Sheol h7585)
21 quomodo probatur in conflatorio argentum et in fornace aurum sic probatur homo ore laudantis
Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
22 si contuderis stultum in pila quasi tisanas feriente desuper pilo non auferetur ab eo stultitia eius
Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
23 diligenter agnosce vultum pecoris tui tuosque greges considera
Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
24 non enim habebis iugiter potestatem sed corona tribuetur in generatione generationum
Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
25 aperta sunt prata et apparuerunt herbae virentes et collecta sunt faena de montibus
Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
26 agni ad vestimentum tuum et hedi agri pretium
Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
27 sufficiat tibi lac caprarum in cibos tuos in necessaria domus tuae et ad victum ancillis tuis
És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.

< Proverbiorum 27 >