Proverbiorum 22
1 melius est nomen bonum quam divitiae multae super argentum et aurum gratia bona
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 dives et pauper obviaverunt sibi utriusque operator est Dominus
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 callidus vidit malum et abscondit se innocens pertransiit et adflictus est damno
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 finis modestiae timor Domini divitiae et gloria et vita
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 arma et gladii in via perversi custos animae suae longe recedit ab eis
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 proverbium est adulescens iuxta viam suam etiam cum senuerit non recedet ab ea
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 dives pauperibus imperat et qui accipit mutuum servus est fenerantis
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 qui seminat iniquitatem metet mala et virga irae suae consummabitur
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 qui pronus est ad misericordiam benedicetur de panibus enim suis dedit pauperi
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 eice derisorem et exibit cum eo iurgium cessabuntque causae et contumeliae
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 qui diligit cordis munditiam propter gratiam labiorum suorum habebit amicum regem
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 oculi Domini custodiunt scientiam et subplantantur verba iniqui
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 dicit piger leo foris in medio platearum occidendus sum
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 fovea profunda os alienae cui iratus est Dominus incidet in eam
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 stultitia conligata est in corde pueri et virga disciplinae fugabit eam
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 qui calumniatur pauperem ut augeat divitias suas dabit ipse ditiori et egebit
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 inclina aurem tuam et audi verba sapientium adpone autem cor ad doctrinam meam
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 quae pulchra erit tibi cum servaveris eam in ventre tuo et redundabit in labiis tuis
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 ut sit in Domino fiducia tua unde et ostendi eam tibi hodie
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 ecce descripsi eam tibi tripliciter in cogitationibus et scientia
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 ut ostenderem tibi firmitatem et eloquia veritatis respondere ex his illi qui misit te
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 non facias violentiam pauperi quia pauper est neque conteras egenum in porta
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 quia Dominus iudicabit causam eius et configet eos qui confixerint animam eius
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 noli esse amicus homini iracundo neque ambules cum viro furioso
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 ne forte discas semitas eius et sumas scandalum animae tuae
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 noli esse cum his qui defigunt manus suas et qui vades se offerunt pro debitis
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 si enim non habes unde restituas quid causae est ut tollat operimentum de cubili tuo
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 ne transgrediaris terminos antiquos quos posuerunt patres tui
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 vidisti virum velocem in opere suo coram regibus stabit nec erit ante ignobiles
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
