< Proverbiorum 2 >

1 fili mi si susceperis sermones meos et mandata mea absconderis penes te
Fiam, ha elfogadod mondásaimat és parancsaimat magadnál rejted,
2 ut audiat sapientiam auris tua inclina cor tuum ad noscendam prudentiam
figyeltetve füledet a bölcsségre, szívedet az értelemre hajtod;
3 si enim sapientiam invocaveris et inclinaveris cor tuum prudentiae
bizony, ha az értelmességet hívod, az értelemért hallatod szavadat;
4 si quaesieris eam quasi pecuniam et sicut thesauros effoderis illam
ha keresed azt, mint az ezüstöt, s mint a kincseket kutatod:
5 tunc intelleges timorem Domini et scientiam Dei invenies
akkor megérted az Isten félelmét, s Isten megismerését találod.
6 quia Dominus dat sapientiam et ex ore eius scientia et prudentia
Mert az Örökkévaló ad bölcsességet, szájából tudást és értelmet;
7 custodiet rectorum salutem et proteget gradientes simpliciter
üdvöt tartogat az egyeneseknek, pajzsa ő a gáncstalanul járóknak,
8 servans semitas iustitiae et vias sanctorum custodiens
megóva a jognak ösvényeit és őrizve jámborainak útját.
9 tunc intelleges iustitiam et iudicium et aequitatem et omnem semitam bonam
Akkor értesz igazságot és jogot és egyenességet – a jónak minden nyomdokát.
10 si intraverit sapientia cor tuum et scientia animae tuae placuerit
Mert bölcsesség jut szívedbe, és tudás kedves lesz a lelkednek.
11 consilium custodiet te prudentia servabit te
Meggondolás fog őrködni feletted, értelem meg fog óvni tégedet.
12 ut eruaris de via mala ab homine qui perversa loquitur
Hogy megmentsen téged a rossznak útjától, embertől, ki ferdeségeket beszél,
13 qui relinquunt iter rectum et ambulant per vias tenebrosas
a kik elhagyják az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak sötétség útjain;
14 qui laetantur cum malefecerint et exultant in rebus pessimis
kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak a rossznak ferdeségén;
15 quorum viae perversae et infames gressus eorum
kik ösvényeiken fonákok s álnokok a nyomdokaiban.
16 ut eruaris a muliere aliena et ab extranea quae mollit sermones suos
Hogy megmentsen téged idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette mondásait;
17 et relinquit ducem pubertatis suae
ki elhagyta ifjúkori társát és Istene szövetségét elfelejtette.
18 et pacti Dei sui oblita est inclinata est enim ad mortem domus eius et ad impios semitae ipsius
Mert halálra hanyatlik az ő házával és az árnyakhoz nyomdokai.
19 omnes qui ingrediuntur ad eam non revertentur nec adprehendent semitas vitae
Mind, a kik bemennek hozzá, nem térnek vissza s nem érik el az élet ösvényeit.
20 ut ambules in via bona et calles iustorum custodias
Azért, hogy járj a jóknak útján s megőrizzed az igazak ösvényeit.
21 qui enim recti sunt habitabunt in terra et simplices permanebunt in ea
Mert az egyenesek fogják lakni az országot és a gáncstalanok megmaradnak benne.
22 impii vero de terra perdentur et qui inique agunt auferentur ex ea
De a gonoszok ki fognak irtatni az országból és a hűtlenkedőket kiszakítják belőle.

< Proverbiorum 2 >