Proverbiorum 19
1 melior est pauper qui ambulat in simplicitate sua quam torquens labia insipiens
Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
2 ubi non est scientia animae non est bonum et qui festinus est pedibus offendit
A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
3 stultitia hominis subplantat gressus eius et contra Deum fervet animo suo
Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
4 divitiae addunt amicos plurimos a paupere autem et hii quos habuit separantur
A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
5 testis falsus non erit inpunitus et qui mendacia loquitur non effugiet
A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
6 multi colunt personam potentis et amici sunt dona tribuenti
Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
7 fratres hominis pauperis oderunt eum insuper et amici procul recesserunt ab eo qui tantum verba sectatur nihil habebit
A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
8 qui autem possessor est mentis diligit animam suam et custos prudentiae inveniet bona
A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
9 testis falsus non erit inpunitus et qui loquitur mendacia peribit
A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
10 non decent stultum deliciae nec servum dominari principibus
Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
11 doctrina viri per patientiam noscitur et gloria eius est iniqua praetergredi
Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
12 sicut fremitus leonis ita et regis ira et sicut ros super herbam ita hilaritas eius
Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
13 dolor patris filius stultus et tecta iugiter perstillantia litigiosa mulier
Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
14 domus et divitiae dantur a patribus a Domino autem proprie uxor prudens
A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
15 pigredo inmittit soporem et anima dissoluta esuriet
A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
16 qui custodit mandatum custodit animam suam qui autem neglegit vias suas mortificabitur
A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
17 feneratur Domino qui miseretur pauperis et vicissitudinem suam reddet ei
Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
18 erudi filium tuum ne desperes ad interfectionem autem eius ne ponas animam tuam
Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
19 qui inpatiens est sustinebit damnum et cum rapuerit aliud adponet
A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
20 audi consilium et suscipe disciplinam ut sis sapiens in novissimis tuis
Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
21 multae cogitationes in corde viri voluntas autem Domini permanebit
Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
22 homo indigens misericors est et melior pauper quam vir mendax
A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
23 timor Domini ad vitam et in plenitudine commorabitur absque visitatione pessimi
Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
24 abscondit piger manum suam sub ascella nec ad os suum adplicat eam
Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
25 pestilente flagellato stultus sapientior erit sin autem corripueris sapientem intelleget disciplinam
Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
26 qui adfligit patrem et fugat matrem ignominiosus est et infelix
A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
27 non cesses fili audire doctrinam nec ignores sermones scientiae
Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
28 testis iniquus deridet iudicium et os impiorum devorat iniquitatem
A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29 parata sunt derisoribus iudicia et mallei percutientes stultorum corporibus
A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
