Proverbiorum 17
1 melior est buccella sicca cum gaudio quam domus plena victimis cum iurgio
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 servus sapiens dominabitur filiis stultis et inter fratres hereditatem dividet
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 sicut igne probatur argentum et aurum camino ita corda probat Dominus
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 malus oboedit linguae iniquae et fallax obtemperat labiis mendacibus
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 qui despicit pauperem exprobrat factori eius et qui in ruina laetatur alterius non erit inpunitus
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 corona senum filii filiorum et gloria filiorum patres sui
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 non decent stultum verba conposita nec principem labium mentiens
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 gemma gratissima expectatio praestolantis quocumque se verterit prudenter intellegit
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 qui celat delictum quaerit amicitias qui altero sermone repetit separat foederatos
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 plus proficit correptio apud prudentem quam centum plagae apud stultum
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 semper iurgia quaerit malus angelus autem crudelis mittetur contra eum
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 expedit magis ursae occurrere raptis fetibus quam fatuo confidenti sibi in stultitia sua
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13 qui reddit mala pro bonis non recedet malum de domo eius
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 qui dimittit aquam caput est iurgiorum et antequam patiatur contumeliam iudicium deserit
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 et qui iustificat impium et qui condemnat iustum abominabilis est uterque apud Dominum
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16 quid prodest habere divitias stultum cum sapientiam emere non possit
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 omni tempore diligit qui amicus est et frater in angustiis conprobatur
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 homo stultus plaudet manibus cum spoponderit pro amico suo
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19 qui meditatur discordiam diligit rixas et qui exaltat ostium quaerit ruinam
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 qui perversi cordis est non inveniet bonum et qui vertit linguam incidet in malum
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 natus est stultus in ignominiam suam sed nec pater in fatuo laetabitur
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 animus gaudens aetatem floridam facit spiritus tristis exsiccat ossa
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 munera de sinu impius accipit ut pervertat semitas iudicii
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 in facie prudentis lucet sapientia oculi stultorum in finibus terrae
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25 ira patris filius stultus et dolor matris quae genuit eum
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26 non est bonum damnum inferre iusto nec percutere principem qui recta iudicat
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 qui moderatur sermones suos doctus et prudens est et pretiosi spiritus vir eruditus
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28 stultus quoque si tacuerit sapiens putabitur et si conpresserit labia sua intellegens
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
