Proverbiorum 17
1 melior est buccella sicca cum gaudio quam domus plena victimis cum iurgio
Jobb száraz darab kenyér és nyugalom mellette, mint ház tele háborúságos áldozatokkal.
2 servus sapiens dominabitur filiis stultis et inter fratres hereditatem dividet
Eszes szolga uralkodni fog a szégyenletes fiún, és a testvérek közt osztozkodni fog az örökségen.
3 sicut igne probatur argentum et aurum camino ita corda probat Dominus
Tégely az ezüstnek s kohó az aranynak, de a szívek vizsgálója az Örökkévaló.
4 malus oboedit linguae iniquae et fallax obtemperat labiis mendacibus
A gonosztevő figyel a jogtalanság ajkára, a hazug hallgat a veszedelem nyelvére.
5 qui despicit pauperem exprobrat factori eius et qui in ruina laetatur alterius non erit inpunitus
A ki gúnyolódik a szegényen, káromolta alkotóját, a ki őrvend szerencsétlenségen, nem marad büntetlenül.
6 corona senum filii filiorum et gloria filiorum patres sui
Az öregek koronája gyermekeik gyermekei és a gyermekek dísze a szüleik.
7 non decent stultum verba conposita nec principem labium mentiens
Nem illő az aljashoz fennhéjázó beszéd, hát még a nemeshez hazug beszéd.
8 gemma gratissima expectatio praestolantis quocumque se verterit prudenter intellegit
Bűvös kő a megvesztegetés gazdája szemeiben: bármerre fordul, boldogul.
9 qui celat delictum quaerit amicitias qui altero sermone repetit separat foederatos
A ki eltakarja a bűntettet, szeretetet keres, de a ki ismételgeti a dolgot, barátot választ el.
10 plus proficit correptio apud prudentem quam centum plagae apud stultum
Mélyen hat a dorgálás az értelmesre, inkább mint mikor százszor ütik a balgát.
11 semper iurgia quaerit malus angelus autem crudelis mittetur contra eum
Csak bajt keres az engedetlen, a kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 expedit magis ursae occurrere raptis fetibus quam fatuo confidenti sibi in stultitia sua
Találjon rá az emberre kölykétől megfosztott medve, és ne a balga az ő oktalanságában.
13 qui reddit mala pro bonis non recedet malum de domo eius
A ki rosszat fizet jóért, nem mozdul el házából a baj.
14 qui dimittit aquam caput est iurgiorum et antequam patiatur contumeliam iudicium deserit
Víznek kieresztése a viszály kezdete: mielőtt kitörne, hagyd abba a pört.
15 et qui iustificat impium et qui condemnat iustum abominabilis est uterque apud Dominum
A ki fölmenti a bűnöst és elítéli az igazat: az Örökkévaló utálata mindkettejük.
16 quid prodest habere divitias stultum cum sapientiam emere non possit
Minek is a vételár balgának kezében, hogy bölcsességet vegyen, s nincsen ész!
17 omni tempore diligit qui amicus est et frater in angustiis conprobatur
Minden időben szeret a barát, de testvér szorongatás idejére születik.
18 homo stultus plaudet manibus cum spoponderit pro amico suo
Esztelen ember kézbe csap, kezességet vállal felebarátja előtt.
19 qui meditatur discordiam diligit rixas et qui exaltat ostium quaerit ruinam
A ki a bűntettet szereti, szereti a czívódást; a ki magasra teszi bejáratát, romlást keres.
20 qui perversi cordis est non inveniet bonum et qui vertit linguam incidet in malum
Álnok szívű nem talál jót, s a ki nyelvével ferde, bajba esik.
21 natus est stultus in ignominiam suam sed nec pater in fatuo laetabitur
A ki balgának szülője, az neki bánatára van, és nem örül az aljasnak atyja.
22 animus gaudens aetatem floridam facit spiritus tristis exsiccat ossa
Örvendő szív jó gyógyítást ad, de a levert lélek kiszárítja a csontot.
23 munera de sinu impius accipit ut pervertat semitas iudicii
Megvesztegetést vesz ki öléből a gonosz, hogy elhajlítsa a jog ösvényeit.
24 in facie prudentis lucet sapientia oculi stultorum in finibus terrae
Az értelmesnek arcza előtt van a bölcsesség, de a balgának szemei föld végén járnak.
25 ira patris filius stultus et dolor matris quae genuit eum
Bosszúsága atyjának a balga fiú, és keserűsége szülőanyjának.
26 non est bonum damnum inferre iusto nec percutere principem qui recta iudicat
Még bírságolni az igazat sem jó, megverni a nemeseket a méltányosság ellenére.
27 qui moderatur sermones suos doctus et prudens est et pretiosi spiritus vir eruditus
Visszatartja beszédét a ki tudást ismer, tartózkodó lelkű az értelmes ember,
28 stultus quoque si tacuerit sapiens putabitur et si conpresserit labia sua intellegens
Az oktalan is, midőn hallgat, bölcsnek tekintetik, a ki becsukja ajkait, értelmesnek.
