Proverbiorum 16
1 hominis est animum praeparare et Dei gubernare linguam
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2 omnes viae hominum patent oculis eius spirituum ponderator est Dominus
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3 revela Domino opera tua et dirigentur cogitationes tuae
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4 universa propter semet ipsum operatus est Dominus impium quoque ad diem malum
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5 abominatio Domini omnis arrogans etiam si manus ad manum fuerit non erit innocens
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6 misericordia et veritate redimitur iniquitas et in timore Domini declinatur a malo
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7 cum placuerint Domino viae hominis inimicos quoque eius convertet ad pacem
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8 melius est parum cum iustitia quam multi fructus cum iniquitate
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9 cor hominis disponet viam suam sed Domini est dirigere gressus eius
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10 divinatio in labiis regis in iudicio non errabit os eius
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11 pondus et statera iudicia Domini sunt et opera eius omnes lapides sacculi
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12 abominabiles regi qui agunt impie quoniam iustitia firmatur solium
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13 voluntas regum labia iusta qui recta loquitur diligetur
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14 indignatio regis nuntii mortis et vir sapiens placabit eam
A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15 in hilaritate vultus regis vita et clementia eius quasi imber serotinus
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16 posside sapientiam quia auro melior est et adquire prudentiam quia pretiosior est argento
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17 semita iustorum declinat mala custos animae suae servat viam suam
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18 contritionem praecedit superbia et ante ruinam exaltatur spiritus
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19 melius est humiliari cum mitibus quam dividere spolia cum superbis
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20 eruditus in verbo repperiet bona et qui in Domino sperat beatus est
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21 qui sapiens corde est appellabitur prudens et qui dulcis eloquio maiora percipiet
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22 fons vitae eruditio possidentis doctrina stultorum fatuitas
Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23 cor sapientis erudiet os eius et labiis illius addet gratiam
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24 favus mellis verba conposita dulcedo animae et sanitas ossuum
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25 est via quae videtur homini recta et novissimum eius ducit ad mortem
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26 anima laborantis laborat sibi quia conpulit eum os suum
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27 vir impius fodit malum et in labiis eius ignis ardescit
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28 homo perversus suscitat lites et verbosus separat principes
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29 vir iniquus lactat amicum suum et ducit eum per viam non bonam
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30 qui adtonitis oculis cogitat prava mordens labia sua perficit malum
A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31 corona dignitatis senectus in viis iustitiae repperietur
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32 melior est patiens viro forte et qui dominatur animo suo expugnatore urbium
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33 sortes mittuntur in sinu sed a Domino temperantur
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
