< Proverbiorum 14 >
1 sapiens mulier aedificavit domum suam insipiens instructam quoque destruet manibus
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 ambulans recto itinere et timens Deum despicitur ab eo qui infami graditur via
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 in ore stulti virga superbiae labia sapientium custodiunt eos
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 ubi non sunt boves praesepe vacuum est ubi autem plurimae segetes ibi manifesta fortitudo bovis
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 testis fidelis non mentietur profert mendacium testis dolosus
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 quaerit derisor sapientiam et non inveniet doctrina prudentium facilis
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 vade contra virum stultum et nescito labia prudentiae
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 sapientia callidi est intellegere viam suam et inprudentia stultorum errans
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 stultis inludet peccatum inter iustos morabitur gratia
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 cor quod novit amaritudinem animae suae in gaudio eius non miscebitur extraneus
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 domus impiorum delebitur tabernacula iustorum germinabunt
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 est via quae videtur homini iusta novissima autem eius deducunt ad mortem
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 risus dolore miscebitur et extrema gaudii luctus occupat
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 viis suis replebitur stultus et super eum erit vir bonus
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 innocens credit omni verbo astutus considerat gressus suos
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 sapiens timet et declinat malum stultus transilit et confidit
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 inpatiens operabitur stultitiam et vir versutus odiosus est
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 possidebunt parvuli stultitiam et astuti expectabunt scientiam
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 iacebunt mali ante bonos et impii ante portas iustorum
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 etiam proximo suo pauper odiosus erit amici vero divitum multi
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 qui despicit proximum suum peccat qui autem miseretur pauperi beatus erit
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 errant qui operantur malum misericordia et veritas praeparant bona
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 in omni opere erit abundantia ubi autem verba sunt plurima frequenter egestas
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 corona sapientium divitiae eorum fatuitas stultorum inprudentia
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 liberat animas testis fidelis et profert mendacia versipellis
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 in timore Domini fiducia fortitudinis et filiis eius erit spes
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 timor Domini fons vitae ut declinet a ruina mortis
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 in multitudine populi dignitas regis et in paucitate plebis ignominia principis
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 qui patiens est multa gubernatur prudentia qui autem inpatiens exaltat stultitiam suam
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 vita carnium sanitas cordis putredo ossuum invidia
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 qui calumniatur egentem exprobrat factori eius honorat autem eum qui miseretur pauperis
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 in malitia sua expelletur impius sperat autem iustus in morte sua
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 in corde prudentis requiescit sapientia et indoctos quoque erudiet
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 iustitia elevat gentem miseros facit populos peccatum
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 acceptus est regi minister intellegens iracundiam eius inutilis sustinebit
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.