< Proverbiorum 1 >

1 parabolae Salomonis filii David regis Israhel
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 ad sciendam sapientiam et disciplinam
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 ad intellegenda verba prudentiae et suscipiendam eruditionem doctrinae iustitiam et iudicium et aequitatem
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 ut detur parvulis astutia adulescenti scientia et intellectus
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 audiens sapiens sapientior erit et intellegens gubernacula possidebit
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 animadvertet parabolam et interpretationem verba sapientium et enigmata eorum
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 timor Domini principium scientiae sapientiam atque doctrinam stulti despiciunt
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 audi fili mi disciplinam patris tui et ne dimittas legem matris tuae
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 ut addatur gratia capiti tuo et torques collo tuo
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 fili mi si te lactaverint peccatores ne adquiescas
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 si dixerint veni nobiscum insidiemur sanguini abscondamus tendiculas contra insontem frustra
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
12 degluttiamus eum sicut infernus viventem et integrum quasi descendentem in lacum (Sheol h7585)
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
13 omnem pretiosam substantiam repperiemus implebimus domos nostras spoliis
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 sortem mitte nobiscum marsuppium unum sit omnium nostrum
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 fili mi ne ambules cum eis prohibe pedem tuum a semitis eorum
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
16 pedes enim illorum ad malum currunt et festinant ut effundant sanguinem
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 frustra autem iacitur rete ante oculos pinnatorum
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18 ipsique contra sanguinem suum insidiantur et moliuntur fraudes contra animas suas
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 sic semitae omnis avari animas possidentium rapiunt
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 sapientia foris praedicat in plateis dat vocem suam
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
21 in capite turbarum clamitat in foribus portarum urbis profert verba sua dicens
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
22 usquequo parvuli diligitis infantiam et stulti ea quae sibi sunt noxia cupiunt et inprudentes odibunt scientiam
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 convertimini ad correptionem meam en proferam vobis spiritum meum et ostendam verba mea
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 quia vocavi et rennuistis extendi manum meam et non fuit qui aspiceret
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 despexistis omne consilium meum et increpationes meas neglexistis
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 ego quoque in interitu vestro ridebo et subsannabo cum vobis quod timebatis advenerit
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
27 cum inruerit repentina calamitas et interitus quasi tempestas ingruerit quando venerit super vos tribulatio et angustia
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 tunc invocabunt me et non exaudiam mane consurgent et non invenient me
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 eo quod exosam habuerint disciplinam et timorem Domini non susceperint
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 nec adquieverint consilio meo et detraxerint universae correptioni meae
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 comedent igitur fructus viae suae suisque consiliis saturabuntur
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
32 aversio parvulorum interficiet eos et prosperitas stultorum perdet illos
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 qui autem me audierit absque terrore requiescet et abundantia perfruetur malorum timore sublato
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.

< Proverbiorum 1 >