< Mattheum 11 >
1 et factum est cum consummasset Iesus praecipiens duodecim discipulis suis transiit inde ut doceret et praedicaret in civitatibus eorum
Amikor elvégezte Jézus a tizenkét tanítványnak adott utasítást, elment onnan, hogy tanítson és prédikáljon a városokban.
2 Iohannes autem cum audisset in vinculis opera Christi mittens duos de discipulis suis
János pedig, amikor a fogságban ülve hallott Krisztus cselekedeteiről, elküldött hozzá kettőt tanítványai közül.
3 ait illi tu es qui venturus es an alium expectamus
Ezt mondta neki: „Te vagy-e az, aki eljövendő, vagy pedig mást várjunk?“
4 et respondens Iesus ait illis euntes renuntiate Iohanni quae auditis et videtis
Jézus ezt mondta nekik: „Menjetek el, és jelentsétek Jánosnak, amiket hallotok és láttok:
5 caeci vident claudi ambulant leprosi mundantur surdi audiunt mortui resurgunt pauperes evangelizantur
a vakok látnak, a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak feltámadnak, és a szegényeknek evangélium hirdettetik.
6 et beatus est qui non fuerit scandalizatus in me
Boldog, aki énbennem meg nem botránkozik.“
7 illis autem abeuntibus coepit Iesus dicere ad turbas de Iohanne quid existis in desertum videre harundinem vento agitatam
Amikor pedig ezek elmentek, Jézus beszélni kezdett a sokasághoz Jánosról: „Mit mentetek ki látni a pusztába? Nádszálat, amit a szél hajtogat?
8 sed quid existis videre hominem mollibus vestitum ecce qui mollibus vestiuntur in domibus regum sunt
Vagy mit mentetek ki látni? Puha ruhába öltözött embert? Akik puha ruhákat viselnek, királyok palotáiban vannak.
9 sed quid existis videre prophetam etiam dico vobis et plus quam prophetam
Vagy mit mentetek ki látni? Prófétát? Bizony mondom néktek, prófétánál is nagyobbat.
10 hic enim est de quo scriptum est ecce ego mitto angelum meum ante faciem tuam qui praeparabit viam tuam ante te
Mert ő az, akiről meg van írva: »Íme, elküldöm követemet a te arcod előtt, aki elkészíti előtted utadat.«
11 amen dico vobis non surrexit inter natos mulierum maior Iohanne Baptista qui autem minor est in regno caelorum maior est illo
Bizony mondom néktek: az asszonyoktól születettek között nem támadott nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb a mennyek országában, nagyobb nála.
12 a diebus autem Iohannis Baptistae usque nunc regnum caelorum vim patitur et violenti rapiunt illud
Keresztelő János idejétől fogva mind a mai napig erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt.
13 omnes enim prophetae et lex usque ad Iohannem prophetaverunt
Mert minden próféta, és a törvény Jánosig ezt prófétálta.
14 et si vultis recipere ipse est Helias qui venturus est
És ha tudni akarjátok, ő Illés, akinek el kell jönnie.
15 qui habet aures audiendi audiat
Akinek van füle a hallásra, hallja meg.
16 cui autem similem aestimabo generationem istam similis est pueris sedentibus in foro qui clamantes coaequalibus
Kihez hasonlítsam ezt a nemzetséget? Hasonlatos a gyermekekhez, akik a piacon ülnek, és kiáltoznak társaiknak:
17 dicunt cecinimus vobis et non saltastis lamentavimus et non planxistis
»Sípoltunk nektek és nem táncoltatok; siralmas énekeket énekeltünk nektek, és nem sírtatok.«
18 venit enim Iohannes neque manducans neque bibens et dicunt daemonium habet
Mert eljött János, aki nem eszik, nem iszik, és ezt mondják: Ördög van benne.
19 venit Filius hominis manducans et bibens et dicunt ecce homo vorax et potator vini publicanorum et peccatorum amicus et iustificata est sapientia a filiis suis
Eljött az Emberfia, aki eszik és iszik, és ezt mondják: Íme, a nagyétkű és részeges ember, a vámszedők és bűnösök barátja. De a bölcsesség fiai igazolni fogják.“
20 tunc coepit exprobrare civitatibus in quibus factae sunt plurimae virtutes eius quia non egissent paenitentiam
Ekkor elkezdett szemrehányást tenni azoknak a városoknak, melyekben a legtöbb csoda történt, hogy nem tértek meg:
21 vae tibi Corazain vae tibi Bethsaida quia si in Tyro et Sidone factae essent virtutes quae factae sunt in vobis olim in cilicio et cinere paenitentiam egissent
„Jaj néked, Korazin! Jaj néked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek bennetek voltak, rég megtértek volna gyászruhában és hamuban.
22 verumtamen dico vobis Tyro et Sidoni remissius erit in die iudicii quam vobis
De mondom nektek: Tírusznak és Szidónnak könnyebb dolga lesz az ítélet napján, mint nektek.
23 et tu Capharnaum numquid usque in caelum exaltaberis usque in infernum descendes quia si in Sodomis factae fuissent virtutes quae factae sunt in te forte mansissent usque in hunc diem (Hadēs )
Te is Kapernaum, aki az égig felmagasztaltattál, a pokolig fogsz megaláztatni! Mert ha Sodomában történtek volna azok a csodák, amelyek tebenned történtek, mind a mai napig megmaradt volna. (Hadēs )
24 verumtamen dico vobis quia terrae Sodomorum remissius erit in die iudicii quam tibi
De mondom nektek, hogy Sodoma földjének könnyebb dolga lesz az ítélet napján, mint neked.“
25 in illo tempore respondens Iesus dixit confiteor tibi Pater Domine caeli et terrae quia abscondisti haec a sapientibus et prudentibus et revelasti ea parvulis
Abban az időben így szólt Jézus, és ezt mondta: „Hálát adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki.
26 ita Pater quoniam sic fuit placitum ante te
Igen, Atyám, mert így volt kedves előtted.
27 omnia mihi tradita sunt a Patre meo et nemo novit Filium nisi Pater neque Patrem quis novit nisi Filius et cui voluerit Filius revelare
Mindent nekem adott át Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelentetni.
28 venite ad me omnes qui laboratis et onerati estis et ego reficiam vos
Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugtatlak titeket.
29 tollite iugum meum super vos et discite a me quia mitis sum et humilis corde et invenietis requiem animabus vestris
Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd és alázatos szívű vagyok, és nyugalmat találtok lelketeknek.
30 iugum enim meum suave est et onus meum leve est
Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.“