Marcum 8
1 in illis diebus iterum cum turba multa esset nec haberent quod manducarent convocatis discipulis ait illis
Azokban a napokban, mivel ismét fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniük, magához szólította Jézus a tanítványait, és mondta nekik:
2 misereor super turba quia ecce iam triduo sustinent me nec habent quod manducent
„Szánakozom e sokaságon, mert immár harmadik napja, hogy velem vannak, és nincs mit enniük;
3 et si dimisero eos ieiunos in domum suam deficient in via quidam enim ex eis de longe venerunt
és ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton, mert némelyek közülük messziről jöttek.“
4 et responderunt ei discipuli sui unde istos poterit quis hic saturare panibus in solitudine
A tanítványai pedig ezt felelték neki: „Honnan laktathatná jól ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában?“
5 et interrogavit eos quot panes habetis qui dixerunt septem
És megkérdezte őket: „Hány kenyeretek van?“Azok pedig mondták: „Hét.“
6 et praecepit turbae discumbere supra terram et accipiens septem panes gratias agens fregit et dabat discipulis suis ut adponerent et adposuerunt turbae
Akkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vette a hét kenyeret, és hálákat adva, megszegte, és adta az ő tanítványainak, hogy tegyék eléjük. És a sokaság elé tették.
7 et habebant pisciculos paucos et ipsos benedixit et iussit adponi
Volt egy kevés haluk is. És hálákat adva azt mondta, hogy tegyék eléjük azokat is.
8 et manducaverunt et saturati sunt et sustulerunt quod superaverat de fragmentis septem sportas
Ettek azért, és jóllaktak; és fölszedték a maradék darabokat, hét kosárral.
9 erant autem qui manducaverunt quasi quattuor milia et dimisit eos
Akik pedig ettek mintegy négyezren voltak. Ezután elbocsátotta őket.
10 et statim ascendens navem cum discipulis suis venit in partes Dalmanutha
És azonnal hajóba szállt tanítványaival, és elment Dalmanuta vidékére.
11 et exierunt Pharisaei et coeperunt conquirere cum eo quaerentes ab illo signum de caelo temptantes eum
Kijöttek hozzá a farizeusok, és kezdték őt faggatni, mennyei jelt kívánva tőle, hogy kísértsék őt.
12 et ingemescens spiritu ait quid generatio ista quaerit signum amen dico vobis si dabitur generationi isti signum
Ő pedig lelkében felfohászkodva, ezt mondta: „Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom nektek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek.“
13 et dimittens eos ascendens iterum abiit trans fretum
És otthagyva őket, ismét hajóba szállt, és a túlsó partra ment. Őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!
14 et obliti sunt sumere panes et nisi unum panem non habebant secum in navi
De elfelejtettek kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem volt velük több a hajóban.
15 et praecipiebat eis dicens videte cavete a fermento Pharisaeorum et fermento Herodis
És Jézus figyelmeztette őket, mondván: „Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!“
16 et cogitabant ad alterutrum dicentes quia panes non habemus
Ekkor egymás között tanakodtak, hogy nincs kenyerünk.
17 quo cognito Iesus ait illis quid cogitatis quia panes non habetis nondum cognoscitis nec intellegitis adhuc caecatum habetis cor vestrum
Jézus pedig észrevette ezt, és mondta nekik: „Miért tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még most sem látjátok be és nem értitek? Mégis kemény a szívetek?
18 oculos habentes non videtis et aures habentes non auditis nec recordamini
Van szemetek, és nem láttok, és van fületek, és nem hallotok? Nem emlékeztek
19 quando quinque panes fregi in quinque milia et quot cofinos fragmentorum plenos sustulistis dicunt ei duodecim
mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele?“Mondták neki: „Tizenkettőt.“
20 quando et septem panes in quattuor milia quot sportas fragmentorum tulistis et dicunt ei septem
„Amikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele?“Azok pedig mondták: „Hetet.“
21 et dicebat eis quomodo nondum intellegitis
És mondta nekik Jézus: „Hogy nem értitek hát?“
22 et veniunt Bethsaida et adducunt ei caecum et rogabant eum ut illum tangeret
Azután Betsaidába ment, és egy vakot vittek hozzá, és kérték őt, hogy érintse meg.
23 et adprehendens manum caeci eduxit eum extra vicum et expuens in oculos eius inpositis manibus suis interrogavit eum si aliquid videret
Ő pedig megfogta a vaknak kezét, kivezette őt a falun kívül, és a szemeibe köpve és kezeit reátéve, megkérdezte őt, vajon lát-e valamit.
24 et aspiciens ait video homines velut arbores ambulantes
Az pedig föltekintve mondta: „Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.“
25 deinde iterum inposuit manus super oculos eius et coepit videre et restitutus est ita ut videret clare omnia
Azután kezeit ismét rátette annak szemeire, ő pedig feltekintett vele, és meggyógyult, és messze és világosan látott mindent.
26 et misit illum in domum suam dicens vade in domum tuam et si in vicum introieris nemini dixeris
És hazaküldte, mondván: „Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban.“
27 et egressus est Iesus et discipuli eius in castella Caesareae Philippi et in via interrogabat discipulos suos dicens eis quem me dicunt esse homines
És elment Jézus tanítványaival együtt Cézárea Filippi falvaiba. Útközben megkérdezte tanítványaitól: „Kinek mondanak engem az emberek?“
28 qui responderunt illi dicentes Iohannem Baptistam alii Heliam alii vero quasi unum de prophetis
Ők pedig így feleltek: „Keresztelő Jánosnak, némelyek Illésnek, ismét némelyek pedig egynek a próféták közül.“
29 tunc dicit illis vos vero quem me dicitis esse respondens Petrus ait ei tu es Christus
Ő pedig ezt kérdezte tőlük: „Hát ti kinek mondtok engem?“Péter így felelt neki: „Te vagy a Krisztus.“
30 et comminatus est eis ne cui dicerent de illo
És rájuk parancsolt, hogy senkinek se szóljanak felőle.
31 et coepit docere illos quoniam oportet Filium hominis multa pati et reprobari a senioribus et a summis sacerdotibus et scribis et occidi et post tres dies resurgere
És tanítani kezdte őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, megvettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletnie, és harmadnapra fel kell támadnia.
32 et palam verbum loquebatur et adprehendens eum Petrus coepit increpare eum
És ezt nyíltan mondta. Péter pedig magához vonva őt, dorgálni kezdte.
33 qui conversus et videns discipulos suos comminatus est Petro dicens vade retro me Satana quoniam non sapis quae Dei sunt sed quae sunt hominum
Ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megfeddte Pétert, és ezt mondta: „Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra gondolsz.“
34 et convocata turba cum discipulis suis dixit eis si quis vult post me sequi deneget se ipsum et tollat crucem suam et sequatur me
A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítva, ezt mondta nekik: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
35 qui enim voluerit animam suam salvam facere perdet eam qui autem perdiderit animam suam propter me et evangelium salvam eam faciet
Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az ő életét énérettem és az evangéliumért, az megtalálja azt.
36 quid enim proderit homini si lucretur mundum totum et detrimentum faciat animae suae
Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?
37 aut quid dabit homo commutationem pro anima sua
Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?
38 qui enim me confusus fuerit et mea verba in generatione ista adultera et peccatrice et Filius hominis confundetur eum cum venerit in gloria Patris sui cum angelis sanctis
Mert aki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az Emberfia is szégyellni fogja azt, mikor eljön az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.“
