Marcum 6
1 et egressus inde abiit in patriam suam et sequebantur illum discipuli sui
Akkor Jézus elment onnan, és a hazájába ment, és követték őt a tanítványai.
2 et facto sabbato coepit in synagoga docere et multi audientes admirabantur in doctrina eius dicentes unde huic haec omnia et quae est sapientia quae data est illi et virtutes tales quae per manus eius efficiuntur
És amint eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan, akik őt hallották, elálmélkodtak, ezt mondván: „Honnan veszi ezeket? És milyen bölcsesség az, ami neki adatott, hogy ilyen csodák is történnek általa?
3 nonne iste est faber filius Mariae frater Iacobi et Ioseph et Iudae et Simonis nonne et sorores eius hic nobiscum sunt et scandalizabantur in illo
Talán nem ez az ácsmester, Máriának fia, Jakabnak, Józsefnek, Júdásnak és Simonnak testvére? És nincsenek-e itt közöttünk az ő nőtestvérei is?“És megbotránkoztak őbenne.
4 et dicebat eis Iesus quia non est propheta sine honore nisi in patria sua et in cognatione sua et in domo sua
Jézus pedig ezt mondta nekik: „A prófétának csak a maga hazájában, a rokonai között és a saját házában nincs tisztessége.“
5 et non poterat ibi virtutem ullam facere nisi paucos infirmos inpositis manibus curavit
Nem is tehetett ott semmi csodát, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezeit.
6 et mirabatur propter incredulitatem eorum
És csodálkozott azoknak hitetlenségén. Aztán körbejárta a falvakat, és tanított.
7 et circumibat castella in circuitu docens et convocavit duodecim et coepit eos mittere binos et dabat illis potestatem spirituum inmundorum
Majd magához szólította a tizenkettőt, és kezdte őket kiküldeni kettesével, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkeken,
8 et praecepit eis ne quid tollerent in via nisi virgam tantum non peram non panem neque in zona aes
és megparancsolta nekik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy boton kívül, se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
9 sed calciatos sandaliis et ne induerentur duabus tunicis
hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek magukra.
10 et dicebat eis quocumque introieritis in domum illic manete donec exeatis inde
És ezt mondta nekik: „Ahol valamelyik házba bementek, maradjatok ott mindaddig, amíg tovább nem mentek onnan.
11 et quicumque non receperint vos nec audierint vos exeuntes inde excutite pulverem de pedibus vestris in testimonium illis
Akik pedig nem fogadnak be titeket, és nem is hallgatnak rátok, onnan kimenve, verjétek le a port is lábaitokról, bizonyságul ellenük. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.“
12 et exeuntes praedicabant ut paenitentiam agerent
Elmentek tehát, és prédikálták, hogy térjenek meg;
13 et daemonia multa eiciebant et unguebant oleo multos aegrotos et sanabant
és sok ördögöt űztek ki, és olajjal sok beteget megkentek és meggyógyítottak.
14 et audivit Herodes rex manifestum enim factum est nomen eius et dicebat quia Iohannes Baptista resurrexit a mortuis et propterea inoperantur virtutes in illo
És meghallotta ezeket Heródes király (mert közismert lett az ő neve), és ezt mondta: „Keresztelő János támadt fel a halálból, és azért működnek benne ezek az erők.“
15 alii autem dicebant quia Helias est alii vero dicebant propheta est quasi unus ex prophetis
Némelyek azt mondták, hogy Illés ő; mások meg azt mondták, hogy próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
16 quo audito Herodes ait quem ego decollavi Iohannem hic a mortuis resurrexit
Heródes pedig mikor meghallotta ezeket, ezt mondta: „Akinek én fejét vétettem, az a János ez; ő támadt fel a halálból.“
17 ipse enim Herodes misit ac tenuit Iohannem et vinxit eum in carcere propter Herodiadem uxorem Philippi fratris sui quia duxerat eam
Mert maga Heródes fogatta el és vettette börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége kedvéért, mivelhogy azt vette feleségül.
18 dicebat enim Iohannes Herodi non licet tibi habere uxorem fratris tui
Mert János azt mondta Heródesnek: „Nem szabad neked a testvéred feleségével élned.“
19 Herodias autem insidiabatur illi et volebat occidere eum nec poterat
Heródiás pedig ólálkodott utána, és meg akarta őt ölni, de nem tehette,
20 Herodes enim metuebat Iohannem sciens eum virum iustum et sanctum et custodiebat eum et audito eo multa faciebat et libenter eum audiebat
mert Heródes félt Jánostól, mert igaz és szent embernek ismerte, és oltalmába vette őt; és ráhallgatva, sok dologban követte, és örömest hallgatta őt.
21 et cum dies oportunus accidisset Herodes natalis sui cenam fecit principibus et tribunis et primis Galilaeae
De egy alkalmas nap jöttével, mikor Heródes születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát adott,
22 cumque introisset filia ipsius Herodiadis et saltasset et placuisset Herodi simulque recumbentibus rex ait puellae pete a me quod vis et dabo tibi
ennek a Heródiásnak a leánya bement és táncolt. Megtetszett Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: „Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked.“
23 et iuravit illi quia quicquid petieris dabo tibi licet dimidium regni mei
És megesküdött neki: „Bármit kérsz tőlem, megadom neked, még ha országom felét is.“
24 quae cum exisset dixit matri suae quid petam et illa dixit caput Iohannis Baptistae
Ő pedig kiment és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?“Az pedig ezt mondta: „A Keresztelő János fejét.“
25 cumque introisset statim cum festinatione ad regem petivit dicens volo ut protinus des mihi in disco caput Iohannis Baptistae
És a királyhoz nagy sietve azonnal bement, és kérte őt: „Akarom, hogy mindjárt add ide nékem Keresztelő János fejét egy tálon.“
26 et contristatus rex propter iusiurandum et propter simul recumbentes noluit eam contristare
A király pedig, noha igen megszomorodott, esküje és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani.
27 sed misso speculatore praecepit adferri caput eius in disco et decollavit eum in carcere
És azonnal hóhért küldött a király, és megparancsolta, hogy hozzák el annak fejét.
28 et adtulit caput eius in disco et dedit illud puellae et puella dedit matri suae
Az pedig elment, és fejét vette neki a börtönben, és elhozta a fejét egy tálon, és odaadta a leánynak; a leány pedig az anyjának adta oda.
29 quo audito discipuli eius venerunt et tulerunt corpus eius et posuerunt illud in monumento
A tanítványai pedig, amikor ezt meghallották, eljöttek, és elvitték a testét, és sírba helyezték.
30 et convenientes apostoli ad Iesum renuntiaverunt illi omnia quae egerant et docuerant
Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszéltek neki mindent, azt is, amiket cselekedtek, azt is, amiket tanítottak.
31 et ait illis venite seorsum in desertum locum et requiescite pusillum erant enim qui veniebant et rediebant multi et nec manducandi spatium habebant
Ő pedig mondta nekik: „Gyertek velem, csupán ti magatok, valamilyen puszta helyre, és pihenjetek meg egy kevéssé.“Mert sokan voltak a járókelők, és még evésre sem volt alkalmas idejük.
32 et ascendentes in navi abierunt in desertum locum seorsum
És elmentek hajón egy puszta helyre, csupán ő maguk.
33 et viderunt eos abeuntes et cognoverunt multi et pedestre et de omnibus civitatibus concurrerunt illuc et praevenerunt eos
A sokaság pedig meglátta őket, amint mentek, és sokan felismerték őt; és minden városból egybefutottak oda, és megelőzték őket, és odagyülekeztek hozzá.
34 et exiens vidit multam turbam Iesus et misertus est super eos quia erant sicut oves non habentes pastorem et coepit docere illos multa
És kimenve Jézus, nagy sokaságot látott, és megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdte őket sok mindenre tanítani.
35 et cum iam hora multa fieret accesserunt discipuli eius dicentes desertus est locus hic et iam hora praeterivit
Mikor pedig immár az idő későre járt, hozzámenve a tanítványai, ezt mondták: „Puszta ez a hely, és immár az idő későre jár:
36 dimitte illos ut euntes in proximas villas et vicos emant sibi cibos quos manducent
Bocsásd el őket, hogy elmenve a környező majorokba és falvakba, vegyenek maguknak kenyeret; mert nincs mit enniük.“
37 et respondens ait illis date illis manducare et dixerunt ei euntes emamus denariis ducentis panes et dabimus eis manducare
Ő pedig azt felelte nekik: „Adjatok nekik ti enni.“Mire ők ezt mondták neki: „Elmenjünk és vegyünk kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?“
38 et dicit eis quot panes habetis ite et videte et cum cognovissent dicunt quinque et duos pisces
Ő pedig ezt mondta nekik: „Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg.“Amikor megtudták, ezt mondták: „Öt, és két halunk.“
39 et praecepit illis ut accumbere facerent omnes secundum contubernia super viride faenum
Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
40 et discubuerunt in partes per centenos et per quinquagenos
Letelepedtek tehát szakaszonként, százasával és ötvenesével.
41 et acceptis quinque panibus et duobus piscibus intuens in caelum benedixit et fregit panes et dedit discipulis suis ut ponerent ante eos et duos pisces divisit omnibus
Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintve, hálákat adott, és megszegte a kenyereket, és adta tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztotta mindnyájuk között.
42 et manducaverunt omnes et saturati sunt
Mindnyájan ettek, és jóllaktak;
43 et sustulerunt reliquias fragmentorum duodecim cofinos plenos et de piscibus
és felszedték a kenyérből és a halakból a maradékot, tizenkét tele kosárral.
44 erant autem qui manducaverunt quinque milia virorum
Akik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezren voltak férfiak.
45 et statim coegit discipulos suos ascendere navem ut praecederent eum trans fretum ad Bethsaidam dum ipse dimitteret populum
Ekkor azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Betsaida felé, amíg ő a sokaságot elbocsátja.
46 et cum dimisisset eos abiit in montem orare
Miután pedig elbocsátotta őket, fölment a hegyre imádkozni.
47 et cum sero esset erat navis in medio mari et ipse solus in terra
Mikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig egymaga a szárazon.
48 et videns eos laborantes in remigando erat enim ventus contrarius eis et circa quartam vigiliam noctis venit ad eos ambulans super mare et volebat praeterire eos
És látta őket, amint az evezéssel vesződnek, mert a szél velük szembe fújt; és az éj negyedik szakában hozzájuk ment a tengeren járva, és el akart haladni mellettük.
49 at illi ut viderunt eum ambulantem super mare putaverunt fantasma esse et exclamaverunt
Azok pedig látva őt a tengeren járni, kísértetnek vélték, és felkiáltottak;
50 omnes enim eum viderunt et conturbati sunt et statim locutus est cum eis et dixit illis confidite ego sum nolite timere
mert mindnyájan látták őt, és megrémültek. De ő azonnal megszólította őket, és mondta nekik: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek.“
51 et ascendit ad illos in navem et cessavit ventus et plus magis intra se stupebant
Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elállt a szél, ők pedig szerfölött álmélkodtak és csodálkoztak magukban,
52 non enim intellexerant de panibus erat enim cor illorum obcaecatum
mert nem okultak a kenyerekből, mivel a szívük meg volt keményedve.
53 et cum transfretassent pervenerunt in terram Gennesareth et adplicuerunt
Ezután átkelve a túlsó partra, eljutottak Genezáret földjére, és kikötöttek.
54 cumque egressi essent de navi continuo cognoverunt eum
De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerték őt,
55 et percurrentes universam regionem illam coeperunt in grabattis eos qui se male habebant circumferre ubi audiebant eum esse
és befutva az egész környéket, kezdték a betegeket az ágyakon ide-oda hordozni, amerre hallották, hogy ő ott van.
56 et quocumque introibat in vicos vel in villas aut civitates in plateis ponebant infirmos et deprecabantur eum ut vel fimbriam vestimenti eius tangerent et quotquot tangebant eum salvi fiebant
És ahová csak bement, falvakba, városokba vagy majorokba, a betegeket letették a piacokon, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék, és valahányan csak megérintették, meggyógyultak.
