Lucam 18
1 dicebat autem et parabolam ad illos quoniam oportet semper orare et non deficere
Egy példázatot is mondott nekik arról, hogy mindig imádkozni kell, és nem szabad belefáradni.
2 dicens iudex quidam erat in quadam civitate qui Deum non timebat et hominem non verebatur
Ezt mondta: „Volt egy bíró egy városban, aki Istent nem félte, az embereket nem becsülte.
3 vidua autem quaedam erat in civitate illa et veniebat ad eum dicens vindica me de adversario meo
Abban a városban volt egy özvegyasszony is, aki elment hozzá, és ezt mondta: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.
4 et nolebat per multum tempus post haec autem dixit intra se et si Deum non timeo nec hominem revereor
Az egy ideig nem akarta, de azután ezt mondta magában: Noha Istent nem félem, az embereket sem becsülöm,
5 tamen quia molesta est mihi haec vidua vindicabo illam ne in novissimo veniens suggillet me
mégis mivel terhemre van nekem ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne gyötörjön engem.“
6 ait autem Dominus audite quid iudex iniquitatis dicit
Ezt mondta az Úr: „Halljátok, mit mond a hamis bíró?
7 Deus autem non faciet vindictam electorum suorum clamantium ad se die ac nocte et patientiam habebit in illis
Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot az ő választottainak, akik hozzá kiáltanak éjjel és nappal? És várakoztatja-e őket?
8 dico vobis quia cito faciet vindictam illorum verumtamen Filius hominis veniens putas inveniet fidem in terra
Mondom néktek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamar. De amikor eljön az Emberfia, talál-e hitet a földön?“
9 dixit autem et ad quosdam qui in se confidebant tamquam iusti et aspernabantur ceteros parabolam istam
Némelyeknek, akik elbizakodtak, hogy ők igazak, és a többieket semmibe se vették, ezt a példázatot mondta:
10 duo homines ascenderunt in templum ut orarent unus Pharisaeus et alter publicanus
„Két ember ment a templomba imádkozni. Az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
11 Pharisaeus stans haec apud se orabat Deus gratias ago tibi quia non sum sicut ceteri hominum raptores iniusti adulteri vel ut etiam hic publicanus
A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten! Hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is.
12 ieiuno bis in sabbato decimas do omnium quae possideo
Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.
13 et publicanus a longe stans nolebat nec oculos ad caelum levare sed percutiebat pectus suum dicens Deus propitius esto mihi peccatori
A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verte, és ezt mondta: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek.
14 dico vobis descendit hic iustificatus in domum suam ab illo quia omnis qui se exaltat humiliabitur et qui se humiliat exaltabitur
Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.“
15 adferebant autem ad illum et infantes ut eos tangeret quod cum viderent discipuli increpabant illos
Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy kezét rájuk tegye. Amikor a tanítványok ezt látták, rájuk szóltak.
16 Iesus autem convocans illos dixit sinite pueros venire ad me et nolite eos vetare talium est enim regnum Dei
De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: „Engedjétek, hogy a kisgyermekek hozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.
17 amen dico vobis quicumque non acceperit regnum Dei sicut puer non intrabit in illud
Bizony mondom néktek, aki nem úgy fogadja Isten országát, mint gyermek, semmiképpen nem megy be abba.“
18 et interrogavit eum quidam princeps dicens magister bone quid faciens vitam aeternam possidebo (aiōnios g166)
Egy előkelő ember megkérdezte őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem? (aiōnios g166)
19 dixit autem ei Iesus quid me dicis bonum nemo bonus nisi solus Deus
Jézus ezt mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.
20 mandata nosti non occides non moechaberis non furtum facies non falsum testimonium dices honora patrem tuum et matrem
A parancsolatokat tudod: »Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, tiszteld atyádat, anyádat!«“
21 qui ait haec omnia custodivi a iuventute mea
Ő pedig ezt mondta: „Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.“
22 quo audito Iesus ait ei adhuc unum tibi deest omnia quaecumque habes vende et da pauperibus et habebis thesaurum in caelo et veni sequere me
Jézus ezt hallva, ezt mondta neki: „Még egy fogyatkozásod van: Add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, jöjj, és kövess engem.“
23 his ille auditis contristatus est quia dives erat valde
Az pedig, amikor ezt meghallotta, elszomorodott, mert igen gazdag volt.
24 videns autem illum Iesus tristem factum dixit quam difficile qui pecunias habent in regnum Dei intrabunt
Amikor Jézus látta, hogy elszomorodott, ezt mondta: „Milyen nehezen mennek be Isten országába azok, akik gazdagok.
25 facilius est enim camelum per foramen acus transire quam divitem intrare in regnum Dei
Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak Isten országába bejutni.“
26 et dixerunt qui audiebant et quis potest salvus fieri
Akik pedig ezt hallották, ezt mondták: „Ki üdvözülhet akkor?“
27 ait illis quae inpossibilia sunt apud homines possibilia sunt apud Deum
Ő pedig ezt mondta: „Ami embereknél lehetetlen, Istennél lehetséges!“
28 ait autem Petrus ecce nos dimisimus omnia et secuti sumus te
Ekkor Péter így szólt: „Íme, mi mindent elhagytunk, és követtünk Téged!“
29 qui dixit eis amen dico vobis nemo est qui reliquit domum aut parentes aut fratres aut uxorem aut filios propter regnum Dei
Ő pedig ezt mondta nekik: „Bizony mondom nektek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,
31 adsumpsit autem Iesus duodecim et ait illis ecce ascendimus Hierosolyma et consummabuntur omnia quae scripta sunt per prophetas de Filio hominis
Maga mellé vette a tizenkettőt, és ezt mondta nekik: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az Emberfián, amit a próféták megírtak.
32 tradetur enim gentibus et inludetur et flagellabitur et conspuetur
Mert a pogányok kezébe adják, megcsúfolják, meggyalázzák és megköpdösik,
33 et postquam flagellaverint occident eum et die tertia resurget
és miután megostorozták, megölik, de harmadnap feltámad.“
34 et ipsi nihil horum intellexerunt et erat verbum istud absconditum ab eis et non intellegebant quae dicebantur
Ők azonban ezekből semmit sem értettek. Ez a beszéd rejtve maradt előttük, és nem fogták fel a mondottakat.
35 factum est autem cum adpropinquaret Hiericho caecus quidam sedebat secus viam mendicans
Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett, és koldult.
36 et cum audiret turbam praetereuntem interrogabat quid hoc esset
És amikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, kérdezősködött, hogy mi az.
37 dixerunt autem ei quod Iesus Nazarenus transiret
Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.
38 et clamavit dicens Iesu Fili David miserere mei
Ekkor így kiáltott: „Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!“
39 et qui praeibant increpabant eum ut taceret ipse vero multo magis clamabat Fili David miserere mei
Akik pedig elől mentek, rászóltak, hogy hallgasson. De ő annál inkább kiáltott: „Dávid Fia, könyörülj rajtam!“
40 stans autem Iesus iussit illum adduci ad se et cum adpropinquasset interrogavit illum
Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vigyék hozzá. Amikor közelébe ért, megkérdezte tőle:
41 dicens quid tibi vis faciam at ille dixit Domine ut videam
„Mit akarsz, mit tegyek veled?“Az így szólt: „Uram, hogy a szemem világa megjöjjön.“
42 et Iesus dixit illi respice fides tua te salvum fecit
Jézus ezt mondta neki: „Láss, a te hited téged megtartott!“
43 et confestim vidit et sequebatur illum magnificans Deum et omnis plebs ut vidit dedit laudem Deo
És azonnal megjött szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Az egész sokaság ezt látva dicsőséget adott Istennek.
