< Lucam 10 >

1 post haec autem designavit Dominus et alios septuaginta duos et misit illos binos ante faciem suam in omnem civitatem et locum quo erat ipse venturus
Ezek után pedig az Úr hetvenkét tanítványt választott ki, és elküldte őket maga előtt kettesével minden városba és helységbe, ahová menni készült.
2 et dicebat illis messis quidem multa operarii autem pauci rogate ergo Dominum messis ut mittat operarios in messem
Ezt mondta nekik: „Az aratni való sok, a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.
3 ite ecce ego mitto vos sicut agnos inter lupos
Menjetek el, íme, én elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
4 nolite portare sacculum neque peram neque calciamenta et neminem per viam salutaveritis
Ne vigyetek magatokkal erszényt, se táskát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek.
5 in quamcumque domum intraveritis primum dicite pax huic domui
Ha bementek egy házba, először ezt mondjátok: Békesség e háznak!
6 et si ibi fuerit filius pacis requiescet super illam pax vestra sin autem ad vos revertetur
És ha van ott valaki, aki a békesség fia, nyugodjék meg azon a ti békességetek. Ha nincs, rátok tér vissza.
7 in eadem autem domo manete edentes et bibentes quae apud illos sunt dignus enim est operarius mercede sua nolite transire de domo in domum
Ugyanabban a házban maradjatok, és azt egyétek, igyátok, amit adnak. Mert méltó a munkás az ő jutalmára. Ne járjatok házról házra.
8 et in quamcumque civitatem intraveritis et susceperint vos manducate quae adponuntur vobis
Ha egy városba bementek, és befogadnak titeket, azt egyétek, amit elétek tesznek.
9 et curate infirmos qui in illa sunt et dicite illis adpropinquavit in vos regnum Dei
És gyógyítsátok a betegeket, és mondjátok nekik: Elközelített hozzátok Isten országa.
10 in quamcumque civitatem intraveritis et non receperint vos exeuntes in plateas eius dicite
Ha egy városba bementek, és titeket nem fogadnak be, menjetek ki annak utcáira, és ezt mondjátok:
11 etiam pulverem qui adhesit nobis de civitate vestra extergimus in vos tamen hoc scitote quia adpropinquavit regnum Dei
A port is, amely reánk tapadt városotokból, lerázzuk, de azt tudjátok meg, hogy Isten országa elközelített hozzátok.
12 dico vobis quia Sodomis in die illa remissius erit quam illi civitati
Mondom pedig nektek, hogy Sodomának állapota tűrhetőbb lesz ama napon, mint azé a városé.
13 vae tibi Corazain vae tibi Bethsaida quia si in Tyro et Sidone factae fuissent virtutes quae in vobis factae sunt olim in cilicio et cinere sedentes paeniterent
Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban vagy Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek benned történtek, zsákban és hamuban ülve régen megtértek volna.
14 verumtamen Tyro et Sidoni remissius erit in iudicio quam vobis
De Tírusznak és Szidónnak tűrhetőbb lesz a dolga az ítéletkor, mint nektek.
15 et tu Capharnaum usque in caelum exaltata usque ad infernum demergeris (Hadēs g86)
És te, Kapernaum, talán az égig magasztalnak fel? A pokolig fogsz levettetni. (Hadēs g86)
16 qui vos audit me audit et qui vos spernit me spernit qui autem me spernit spernit eum qui me misit
Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg, és aki engem vet meg, azt veti meg, aki engem küldött.“
17 reversi sunt autem septuaginta duo cum gaudio dicentes Domine etiam daemonia subiciuntur nobis in nomine tuo
Visszatért pedig a hetvenkét tanítvány örömmel, és ezt mondták: „Uram, a te nevedre még az ördögök is engedelmeskednek nekünk.“
18 et ait illis videbam Satanan sicut fulgur de caelo cadentem
Ő pedig ezt mondta nekik: „Láttam a sátánt, mint villámlást lebukni az égből.
19 ecce dedi vobis potestatem calcandi supra serpentes et scorpiones et supra omnem virtutem inimici et nihil vobis nocebit
Íme, adok nektek hatalmat, hogy kígyókon és skorpiókon tapodjatok és az ellenség minden erején, és hogy semmi se ártson nektek.
20 verumtamen in hoc nolite gaudere quia spiritus vobis subiciuntur gaudete autem quod nomina vestra scripta sunt in caelis
De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem inkább annak örüljetek, hogy a ti nevetek fel van írva a mennyben.“
21 in ipsa hora exultavit Spiritu Sancto et dixit confiteor tibi Pater Domine caeli et terrae quod abscondisti haec a sapientibus et prudentibus et revelasti ea parvulis etiam Pater quia sic placuit ante te
Abban az órában Jézus örvendezett a Szentlélek által, és ezt mondta: „Hálát adok neked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és a gyermekeknek kijelentetted. Igen, Atyám, mert így volt kedves előtted.
22 omnia mihi tradita sunt a Patre meo et nemo scit qui sit Filius nisi Pater et qui sit Pater nisi Filius et cui voluerit Filius revelare
Mindent nekem adott az én Atyám, és senki sem tudja, kicsoda a Fiú, csak az Atya, és kicsoda az Atya, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni.“
23 et conversus ad discipulos suos dixit beati oculi qui vident quae videtis
És a tanítványokhoz fordulva, ezt mondta nekik: „Boldog az a szem, amely látja azt, amit ti láttok.
24 dico enim vobis quod multi prophetae et reges voluerunt videre quae vos videtis et non viderunt et audire quae auditis et non audierunt
Mert mondom nektek, sok próféta és király kívánta látni, amit ti láttok, de nem látták, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallották.“
25 et ecce quidam legis peritus surrexit temptans illum et dicens magister quid faciendo vitam aeternam possidebo (aiōnios g166)
És íme, egy törvénytudó előállt, és kísértve őt ezt mondta: „Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem?“ (aiōnios g166)
26 at ille dixit ad eum in lege quid scriptum est quomodo legis
Ő pedig ezt mondta neki: „A törvényben mi van megírva? Hogyan olvasod?“
27 ille respondens dixit diliges Dominum Deum tuum ex toto corde tuo et ex tota anima tua et ex omnibus viribus tuis et ex omni mente tua et proximum tuum sicut te ipsum
Az pedig ezt válaszolta: „»Szeresd az Urat, a te Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erődből és teljes elmédből, és a te felebarátodat, mint magadat.«“
28 dixitque illi recte respondisti hoc fac et vives
Ezt mondta neki: „Jól feleltél. Ezt cselekedd, és élsz.“
29 ille autem volens iustificare se ipsum dixit ad Iesum et quis est meus proximus
Az pedig igazolni akarva magát, így szólt Jézushoz: „De ki az én felebarátom?“
30 suscipiens autem Iesus dixit homo quidam descendebat ab Hierusalem in Hiericho et incidit in latrones qui etiam despoliaverunt eum et plagis inpositis abierunt semivivo relicto
Jézus ezt mondta neki: „Egy ember ment Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, és megsebesítették, aztán elmentek, és otthagyták félholtan.
31 accidit autem ut sacerdos quidam descenderet eadem via et viso illo praeterivit
Történetesen egy pap ment lefelé az úton, aki azt látva, elkerülte.
32 similiter et Levita cum esset secus locum et videret eum pertransiit
Hasonlóképpen egy lévita is, amikor arra a helyre ért, és azt látta, elkerülte.
33 Samaritanus autem quidam iter faciens venit secus eum et videns eum misericordia motus est
Egy samáriai pedig, amikor az úton odaért hozzá, és meglátta, könyörületességre indult.
34 et adpropians alligavit vulnera eius infundens oleum et vinum et inponens illum in iumentum suum duxit in stabulum et curam eius egit
Odament hozzá, bekötözte sebeit, és olajat és bort öntött azokra. Aztán feltette saját barmára, és a vendégfogadó házhoz vitte, és gondját viselte.
35 et altera die protulit duos denarios et dedit stabulario et ait curam illius habe et quodcumque supererogaveris ego cum rediero reddam tibi
Másnap pedig elmenőben két dénárt vett elő, a gazdának adta, és ezt mondta neki: Viselj gondot reá, és ha valamit még ezen felül ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked.
36 quis horum trium videtur tibi proximus fuisse illi qui incidit in latrones
Mit gondolsz: e három közül ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe esett?“
37 at ille dixit qui fecit misericordiam in illum et ait illi Iesus vade et tu fac similiter
Az pedig ezt mondta: „Az, aki könyörült rajta.“Jézus ezt mondta neki: „Eredj el, és te is hasonlóképpen cselekedj.“
38 factum est autem dum irent et ipse intravit in quoddam castellum et mulier quaedam Martha nomine excepit illum in domum suam
Történt pedig, hogy amikor az úton mentek, bement egy faluba, egy Márta nevű asszony pedig befogadta házába.
39 et huic erat soror nomine Maria quae etiam sedens secus pedes Domini audiebat verbum illius
Ennek volt egy Mária nevű testvére, aki Jézus lábához ülve hallgatta beszédét.
40 Martha autem satagebat circa frequens ministerium quae stetit et ait Domine non est tibi curae quod soror mea reliquit me solam ministrare dic ergo illi ut me adiuvet
Márta pedig el volt foglalva a házimunkában. Ezért odaállt, és ezt mondta: „Uram, nem törődsz azzal, hogy az én testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!“
41 et respondens dixit illi Dominus Martha Martha sollicita es et turbaris erga plurima
Jézus ezt válaszolta neki: „Márta, Márta, szorgalmas vagy, és sokra igyekezel.
42 porro unum est necessarium Maria optimam partem elegit quae non auferetur ab ea
De egy a szükséges dolog. Mária a jó részt választotta, amelyet el nem vesznek tőle.“

< Lucam 10 >