Lamentationes 5
1 recordare Domine quid acciderit nobis intuere et respice obprobrium nostrum
Emlékezzél meg, mi lett velünk, tekintsd és nézd gyalázatunkat!
2 hereditas nostra versa est ad alienos domus nostrae ad extraneos
Birtokunk átszállt idegenekre, házaink külföldiekre.
3 pupilli facti sumus absque patre matres nostrae quasi viduae
Árvák lettünk, apátlanok, anyáink mintegy özvegyek.
4 aquam nostram pecunia bibimus ligna nostra pretio conparavimus
Vizünket pénzért ittuk, fát díjon szerzünk.
5 cervicibus minabamur lassis non dabatur requies
Nyakunkon üldöztek minket, elfáradtunk, nem adatott pihennünk.
6 Aegypto dedimus manum et Assyriis ut saturaremur pane
Egyiptomnak adtunk kezet, Assúrnak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7 patres nostri peccaverunt et non sunt et nos iniquitates eorum portavimus
Atyáink vétkeztek és nincsenek, mi pedig bűneiket hordoztuk.
8 servi dominati sunt nostri non fuit qui redimeret de manu eorum
Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs ki kezökből kiszabadítana.
9 in animabus nostris adferebamus panem nobis a facie gladii in deserto
Lelkünk árán szerezzük kenyerünket a pusztának kardja miatt.
10 pellis nostra quasi clibanus exusta est a facie tempestatum famis
Bőrünk megfeketélett mint a kemencze az éhség forrósága miatt.
11 mulieres in Sion humiliaverunt virgines in civitatibus Iuda
Asszonyokat bántalmaztak Cziónban, hajadonokat Jehúda városaiban.
12 principes manu suspensi sunt facies senum non erubuerunt
Vezérek akasztattak fel kezük által, vének arcza nem tiszteltetett.
13 adulescentibus inpudice abusi sunt et pueri in ligno corruerunt
Ifjak malmot hordtak és fiuk a fában botlottak meg.
14 senes de portis defecerunt iuvenes de choro psallentium
Vének eltüntek a kapuból, ifjak az ő daluktól.
15 defecit gaudium cordis nostri versus est in luctu chorus noster
Eltünt szivünk vigalma, gyászra fordult körtánczunk.
16 cecidit corona capitis nostri vae nobis quia peccavimus
Leesett fejünk koronája, oh jaj nekünk, hogy vétkeztünk.
17 propterea maestum factum est cor nostrum ideo contenebrati sunt oculi nostri
Ezért lett sínylővé a szivünk, ezek miatt sötétültek el szemeink:
18 propter montem Sion quia disperiit vulpes ambulaverunt in eo
Czión hegyéért, hogy elpusztult, rókák kószálnak rajta.
19 tu autem Domine in aeternum permanebis solium tuum in generatione et generatione
Te, Örökkévaló, székelsz örökre, trónod nemzedékre meg nemzedékre.
20 quare in perpetuum oblivisceris nostri derelinques nos in longitudinem dierum
Miért felejtesz el bennünket mindig, elhagysz minket hosszú időkre?
21 converte nos Domine ad te et convertemur innova dies nostros sicut a principio
Téríts bennünket magadhoz, hogy megtérjünk, újítsd meg napjainkat mint hajdanta.
22 sed proiciens reppulisti nos iratus es contra nos vehementer
Avagy végkép elvetettél minket, olyannyira haragudtál ránk!
