< Jonas Propheta 2 >
1 et oravit Iona ad Dominum Deum suum de utero piscis
És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából.
2 et dixit clamavi de tribulatione mea ad Dominum et exaudivit me de ventre inferni clamavi et exaudisti vocem meam (Sheol )
És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat. (Sheol )
3 et proiecisti me in profundum in corde maris et flumen circumdedit me omnes gurgites tui et fluctus tui super me transierunt
Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!
4 et ego dixi abiectus sum a conspectu oculorum tuorum verumtamen rursus videbo templum sanctum tuum
És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát!
5 circumdederunt me aquae usque ad animam abyssus vallavit me pelagus operuit caput meum
Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre.
6 ad extrema montium descendi terrae vectes concluserunt me in aeternum et sublevabis de corruptione vitam meam Domine Deus meus
A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem!
7 cum angustiaretur in me anima mea Domini recordatus sum ut veniat ad te oratio mea ad templum sanctum tuum
Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába.
8 qui custodiunt vanitates frustra misericordiam suam derelinquunt
A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat;
9 ego autem in voce laudis immolabo tibi quaecumque vovi reddam pro salute Domino
De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás.
10 et dixit Dominus pisci et evomuit Ionam in aridam
És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.