Job 39
1 numquid nosti tempus partus hibicum in petris vel parturientes cervas observasti
Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?
2 dinumerasti menses conceptus earum et scisti tempus partus earum
Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?
3 incurvantur ad fetum et pariunt et rugitus emittunt
Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak.
4 separantur filii earum pergunt ad pastum egrediuntur et non revertuntur ad eas
Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.
5 quis dimisit onagrum liberum et vincula eius quis solvit
Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,
6 cui dedi in solitudine domum et tabernacula eius in terra salsuginis
A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?
7 contemnit multitudinem civitatis clamorem exactoris non audit
Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.
8 circumspicit montes pascuae suae et virentia quaeque perquirit
A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld gazt felkeres.
9 numquid volet rinoceros servire tibi aut morabitur ad praesepe tuum
Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?
10 numquid alligabis rinocerota ad arandum loro tuo aut confringet glebas vallium post te
Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?
11 numquid fiduciam habebis in magna fortitudine eius et derelinques ei labores tuos
Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?
12 numquid credes ei quoniam reddat sementem tibi et aream tuam congreget
Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?
13 pinna strutionum similis est pinnis herodii et accipitris
Vígan leng a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?
14 quando derelinquit in terra ova sua tu forsitan in pulvere calefacis ea
Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!
15 obliviscitur quod pes conculcet ea aut bestiae agri conterant
És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.
16 duratur ad filios suos quasi non sint sui frustra laboravit nullo timore cogente
Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;
17 privavit enim eam Deus sapientia nec dedit illi intellegentiam
Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.
18 cum tempus fuerit in altum alas erigit deridet equitem et ascensorem eius
De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.
19 numquid praebebis equo fortitudinem aut circumdabis collo eius hinnitum
Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?
20 numquid suscitabis eum quasi lucustas gloria narium eius terror
Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!
21 terram ungula fodit exultat audacter in occursum pergit armatis
Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.
22 contemnit pavorem nec cedit gladio
Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;
23 super ipsum sonabit faretra vibrabit hasta et clypeus
Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:
24 fervens et fremens sorbet terram nec reputat tubae sonare clangorem
Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.
25 ubi audierit bucinam dicet va procul odoratur bellum exhortationem ducum et ululatum exercitus
A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.
26 numquid per sapientiam tuam plumescit accipiter expandens alas suas ad austrum
A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?
27 aut ad praeceptum tuum elevabitur aquila et in arduis ponet nidum suum
A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?
28 in petris manet et in praeruptis silicibus commoratur atque inaccessis rupibus
A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön.
29 inde contemplatur escam et de longe oculi eius prospiciunt
Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.
30 pulli eius lambent sanguinem et ubicumque cadaver fuerit statim adest
Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott terem.
