Job 34
1 pronuntians itaque Heliu etiam haec locutus est
És szóla Elihu, és monda:
2 audite sapientes verba mea et eruditi auscultate me
Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!
3 auris enim verba probat et guttur escas gustu diiudicat
Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.
4 iudicium eligamus nobis et inter nos videamus quid sit melius
Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?
5 quia dixit Iob iustus sum et Deus subvertit iudicium meum
Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.
6 in iudicando enim me mendacium est violenta sagitta mea absque ullo peccato
Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül!
7 quis est vir ut est Iob qui bibit subsannationem quasi aquam
Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.
8 qui graditur cum operantibus iniquitatem et ambulat cum viris impiis
És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár!
9 dixit enim non placebit vir Deo etiam si cucurrerit cum eo
Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.
10 ideo viri cordati audite me absit a Deo impietas et ab Omnipotente iniquitas
Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!
11 opus enim hominis reddet ei et iuxta vias singulorum restituet
Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres.
12 vere enim Deus non condemnabit frustra nec Omnipotens subvertet iudicium
Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!
13 quem constituit alium super terram aut quem posuit super orbem quem fabricatus est
Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?
14 si direxerit ad eum cor suum spiritum illius et flatum ad se trahet
Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:
15 deficiet omnis caro simul et homo in cinerem revertetur
Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.
16 si habes ergo intellectum audi quod dicitur et ausculta vocem eloquii mei
Ha tehát van eszed, halld meg ezt, és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!
17 numquid qui non amat iudicium sanare potest et quomodo tu eum qui iustus est in tantum condemnas
Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?
18 qui dicit regi apostata qui vocat duces impios
A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő!
19 qui non accipit personas principum nec cognovit tyrannum cum disceptaret contra pauperem opus enim manuum eius sunt universi
A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája.
20 subito morientur et in media nocte turbabuntur populi et pertransibunt et auferent violentum absque manu
Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas is eltűnik kéz nélkül!
21 oculi enim eius super vias hominum et omnes gressus eorum considerat
Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.
22 non sunt tenebrae et non est umbra mortis ut abscondantur ibi qui operantur iniquitatem
Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő;
23 neque enim ultra in hominis potestate est ut veniat ad Deum in iudicium
Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!
24 conteret multos innumerabiles et stare faciet alios pro eis
Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.
25 novit enim opera eorum et idcirco inducet noctem et conterentur
Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.
26 quasi impios percussit eos in loco videntium
Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják.
27 qui quasi de industria recesserunt ab eo et omnes vias eius intellegere noluerunt
A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,
28 ut pervenire facerent ad eum clamorem egeni et audiret vocem pauperum
Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja.
29 ipso enim concedente pacem quis est qui condemnet ex quo absconderit vultum quis est qui contempletur eum et super gentem et super omnes homines
Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt;
30 qui regnare facit hominem hypocritam propter peccata populi
Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek.
31 quia ergo ego locutus sum ad Deum te quoque non prohibeo
Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;
32 si erravi tu doce me si iniquitatem locutus sum ultra non addam
A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!
33 numquid a te Deus expetit eam quia displicuit tibi tu enim coepisti loqui et non ego quod si quid nosti melius loquere
Avagy te szerinted fizessen-é csak azért, mert ezt megveted, és hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd!
34 viri intellegentes loquantur mihi et vir sapiens audiat me
Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:
35 Iob autem stulte locutus est et verba illius non sonant disciplinam
Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.
36 pater mi probetur Iob usque ad finem ne desinas in hominibus iniquitatis
Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!
37 quia addit super peccata sua blasphemiam inter nos interim constringatur et tunc ad iudicium provocet sermonibus suis Deum
Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.
