Job 32
1 omiserunt autem tres viri isti respondere Iob eo quod iustus sibi videretur
S megszűnt ez a három férfi felelni Jóbnak, mert igaz volt a maga szemeiben.
2 et iratus indignatusque Heliu filius Barachel Buzites de cognatione Ram iratus est autem adversus Iob eo quod iustum se esse diceret coram Deo
Akkor föllobbant haragja Elihúnak, a Búzbeli Barakél fiának a Rám nemzetségből; Jób ellen lobbant föl haragja, mivelhogy igazabbnak vélte magát Istennél,
3 porro adversum amicos eius indignatus est eo quod non invenissent responsionem rationabilem sed tantummodo condemnassent Iob
s három barátja ellen lobbant föl haragja, mivelhogy nem találtak feleletet, de Jóbot gonosznak ítélték.
4 igitur Heliu expectavit Iob loquentem eo quod seniores se essent qui loquebantur
Elihú pedig kivárta Jóbot szavaival, mert azok korra öregebbek voltak nálánál.
5 cum autem vidisset quod tres respondere non potuissent iratus est vehementer
De látta Elíhú, hogy nincsen felelet a. három férfi szájában, akkor föllobbant haragja.
6 respondensque Heliu filius Barachel Buzites dixit iunior sum tempore vos autem antiquiores idcirco dimisso capite veritus sum indicare vobis meam sententiam
S megszólalt Elíhú, a Búzbeli Barakélnek fia és mondta: Fiatal vagyok én korra, ti pedig aggastyánok, azért tartózkodtam és féltem attól, hogy tudásomat közöljem veletek.
7 sperabam enim quod aetas prolixior loqueretur et annorum multitudo doceret sapientiam
Azt mondtam: Napok beszéljenek és az évek sokasága tudasson bölcsséget.
8 sed ut video spiritus est in hominibus et inspiratio Omnipotentis dat intellegentiam
Ámde a szellem az a halandóban s a Mindenható lehelete, a mi értelmessé teszi őket.
9 non sunt longevi sapientes nec senes intellegunt iudicium
Nem a sokévűek bölcsek, s nem a vének értenek ítéletet;
10 ideo dicam audite me ostendam vobis etiam ego meam scientiam
azért mondtam: hallgass reám, hadd közöljem én is tudásomat.
11 expectavi enim sermones vestros audivi prudentiam vestram donec disceptaremini sermonibus
Lám, várakoztam szavaitokra, figyeltem értelmezéseitekre, míg átkutatnátok a beszédeket.
12 et donec putabam vos aliquid dicere considerabam sed ut video non est qui arguere possit Iob et respondere ex vobis sermonibus eius
Ügyeltem is reátok, de íme nincs, ki Jóbot megczáfolná, ki közületek mondásaira felelne.
13 ne forte dicatis invenimus sapientiam Deus proiecit eum non homo
Nehogy mondjátok: találtunk bölcsességet; Isten taszítsa őt el, nem ember!
14 nihil locutus est mihi et ego non secundum vestros sermones respondebo illi
De nem én hozzám intézett beszédet, nem is a ti mondásaitokkal válaszolnék neki.
15 extimuerunt non responderunt ultra abstuleruntque a se eloquia
Megrettentek, nem feleltek többet, elszakadtak tőlük a szavak.
16 quoniam igitur expectavi et non sunt locuti steterunt nec responderunt ultra
Várakozzam-e, mert ők nem beszélnek, mert elállottak, nem feleltek többé?
17 respondebo et ego partem meam et ostendam scientiam meam
Hadd felelek: én is a részemmel, hadd közlöm én is tudásomat.
18 plenus sum enim sermonibus et coartat me spiritus uteri mei
Mert tele vagyok szavakkal, szorít engem bensőm szelleme.
19 en venter meus quasi mustum absque spiraculo quod lagunculas novas disrumpit
Íme bensőm olyan, mint nyitatlan bor, mint a mely új tömlőkből kifakad.
20 loquar et respirabo paululum aperiam labia mea et respondebo
Hadd beszélek, hogy megkönnyebbüljek, kinyitom ajkaimat és felelek.
21 non accipiam personam viri et Deum homini non aequabo
Nem kell senki személyét tekintenem és embernek nem fogok hízelkedni;
22 nescio enim quamdiu subsistam et si post modicum tollat me factor meus
mert nem is tudok én hízelkedni; csakhamar elvinne engem alkotóm.
