< Jeremiæ 30 >

1 hoc verbum quod factum est ad Hieremiam a Domino dicens
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól; mondván:
2 haec dicit Dominus Deus Israhel dicens scribe tibi omnia verba quae locutus sum ad te in libro
Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, mondván: Írd föl magadnak könyvbe mind azon igéket, melyeket szóltam hozzád.
3 ecce enim dies veniunt dicit Dominus et convertam conversionem populi mei Israhel et Iuda ait Dominus et convertam eos ad terram quam dedi patribus eorum et possidebunt eam
Mert íme, napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és visszahozom népemnek, Izraelnek és Jehúdának foglyait, úgymond az Örökkévaló, visszahozom őket azon országba, melyet őseiknek adtam, hogy birtokba vegyék.
4 et haec verba quae locutus est Dominus ad Israhel et ad Iudam
És ezek a szavak, melyeket szólt az Örökkévaló Izrael és Jehúda felől.
5 quoniam haec dicit Dominus vocem terroris audivimus formido et non est pax
Mert így szól az Örökkévaló: Ijedség szavát hallottuk, rettegés és nincs béke.
6 interrogate et videte si generat masculus quare ergo vidi omnis viri manum super lumbum suum quasi parientis et conversae sunt universae facies in auruginem
Kérdezzétek csak és lássátok, vajon szül-e férfi? Miért láttam minden férfit kezével a csípőin mint a szülő nő, és átváltozott minden arc sápadtsággá?
7 vae quia magna dies illa nec est similis eius tempusque tribulationis est Iacob et ex ipso salvabitur
Jaj, mert nagy ama nap, nincs hozzá hasonló; szorongatás ideje az Jákobnak, de abból megszabadul.
8 et erit in die illa ait Dominus exercituum conteram iugum eius de collo tuo et vincula illius disrumpam et non dominabuntur ei amplius alieni
És lesz ama napon, úgymond az Örökkévaló a seregek ura, eltöröm jármát nyakadról és köteleidet szétszakítom és nem igázzák őt le többé idegenek,
9 sed servient Domino Deo suo et David regi suo quem suscitabo eis
hanem szolgálni fogják az Örökkévalót, Istenüket, és Dávidot, királyukat, akit majd támasztok nekik.
10 tu ergo ne timeas serve meus Iacob ait Dominus neque paveas Israhel quia ecce ego salvo te de terra longinqua et semen tuum de terra captivitatis eorum et revertetur Iacob et quiescet et cunctis affluet et non erit quem formidet
És te ne félj szolgám Jákob, úgymond az Örökkévaló, és ne rettegj Izrael, mert íme én megsegítlek távolból és magzatodat fogságuk országából; visszatér Jákob, nyugodt lesz és gondtalan, és nem ijeszti senki.
11 quoniam tecum ego sum ait Dominus ut salvem te faciam enim consummationem in cunctis gentibus in quibus dispersi te te autem non faciam in consummationem sed castigabo te in iudicio ut non tibi videaris innoxius
Mert veled vagyok, úgymond az Örökkévaló, hogy megsegítselek; mert végpusztítást teszek mind azon nemzetek közt, ahová elszórtalak, ámde rajtad nem teszek végpusztítást, megfenyítlek igazság szerint, de büntetlenül nem hagylak.
12 quia haec dicit Dominus insanabilis fractura tua pessima plaga tua
Mert így szól az Örökkévaló: Végzetes a törésed, kínzó a te sebed!
13 non est qui iudicet iudicium tuum ad alligandum curationum utilitas non est tibi
Senki sem szerez neked jogot nyavalyádban; sebhegesztő gyógyító szerek nincsenek számodra.
14 omnes amatores tui obliti sunt tui te non quaerent plaga enim inimici percussi te castigatione crudeli propter multitudinem iniquitatis tuae dura facta sunt peccata tua
Mind a szeretőid elfelejtettek téged, felőled nem kérdezősködnek; mert amint ellenség ver, úgy vertelek, kegyetlennek a fenyítésével, azért, mert sok volt a bűnöd, számosak a vétkeid.
15 quid clamas super contritione tua insanabilis est dolor tuus propter multitudinem iniquitatis tuae et dura peccata tua feci haec tibi
Mit kiáltasz törésed miatt, hogy végzetes a fájdamad? Azért mert sok volt a bűnöd, számosak vétkeid, cselekedtem ezeket veled.
16 propterea omnes qui comedunt te devorabuntur et universi hostes tui in captivitatem ducentur et qui te vastant vastabuntur cunctosque praedatores tuos dabo in praedam
Azért mind akik téged megemésztenek, megemésztetnek, s mind a szorongatóid, mindnyájan fogságba mennek és lesznek a fosztogatóid fosztogatásra és mind a prédálóidat prédává teszem.
17 obducam enim cicatricem tibi et a vulneribus tuis sanabo te dicit Dominus quia Eiectam vocaverunt te Sion haec est quae non habebat requirentem
Mert behegesztem sebedet és csapásaidból meggyógyítlak, úgymond az Örökkévaló, mert eltaszítottnak neveztek téged: Czión az, nincs ki felőle kérdezősködik.
18 haec dicit Dominus ecce ego convertam conversionem tabernaculorum Iacob et tectis eius miserebor et aedificabitur civitas in excelso suo et templum iuxta ordinem suum fundabitur
Így szól az Örökkévaló: íme én visszahozom Jákob sátrainak foglyait és hajlékainak irgalmazok; fölépül a város a maga halmán és a palota a maga módja szerint lesz lakva.
19 et egredietur de eis laus voxque ludentium et multiplicabo eos et non inminuentur et glorificabo eos et non adtenuabuntur
És hálaszó ered belőlük és játszadozók hangja; megsokasítom őket és nem kevesbednek, dicsőkké teszem őket és nem kisebbednek.
20 et erunt filii eius sicut a principio et coetus eius coram me permanebit et visitabo adversum omnes qui tribulant eum
És olyanok lesznek fiai, mint hajdan, és községe szilárdan áll előttem, és megbüntetem mind az elnyomóit.
21 et erit dux eius ex eo et princeps de medio eius producetur et adplicabo eum et accedet ad me quis enim iste est qui adplicet cor suum ut adpropinquet mihi ait Dominus
És belőle lesz a hatalmasa és uralkodója az ő közepéből ered; közeledni hagyom őt, hogy hozzám lépjen; mert kicsoda az, aki rászánta szívét, hogy hozzám lépjen, úgymond az Örökkévaló?
22 et eritis mihi in populum et ego ero vobis in Deum
És ti lesztek nekem népül és én leszek nektek Istenül.
23 ecce turbo Domini furor egrediens procella ruens in capite impiorum conquiescet
Íme az Örökkévaló vihara hévvel tör ki, rohanó szélvész, a gonoszok fejére fordul.
24 non avertet iram indignationis Dominus donec faciat et conpleat cogitationem cordis sui in novissimo dierum intellegetis ea
Nem tér meg az Örökkévaló föllobbant haragja, amíg meg nem tette és teljesítette szívének gondolatait; a napok végén meg fogjátok érteni.

< Jeremiæ 30 >