Hebræos 1

1 multifariam et multis modis olim Deus loquens patribus in prophetis

Miután Isten régen sokszor és sokféleképpen szólt az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nekünk Fia által,

2 novissime diebus istis locutus est nobis in Filio quem constituit heredem universorum per quem fecit et saecula (aiōn g165)

akit mindennek örökösévé tett, aki által a világot is teremtette, (aiōn g165)

3 qui cum sit splendor gloriae et figura substantiae eius portansque omnia verbo virtutis suae purgationem peccatorum faciens sedit ad dexteram Maiestatis in excelsis

aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felségnek jobbjára ült,

4 tanto melior angelis effectus quanto differentius prae illis nomen hereditavit

annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt azoknál.

5 cui enim dixit aliquando angelorum Filius meus es tu ego hodie genui te et rursum ego ero illi in Patrem et ipse erit mihi in Filium

Mert kinek mondta valaha is az angyalok közül: „Én fiam vagy te, én ma szültelek téged?“Vagy ezt: „Én leszek neki atyja, és ő lesz nekem fiam?“

6 et cum iterum introducit primogenitum in orbem terrae dicit et adorent eum omnes angeli Dei

Amikor pedig behozza az ő elsőszülöttét a világba, így szól: „Imádják őt az Isten angyalai.“

7 et ad angelos quidem dicit qui facit angelos suos spiritus et ministros suos flammam ignis

Az angyalokról így szól: „Az angyalait szelekké teszi, és szolgáit tűz lángjává.“

8 ad Filium autem thronus tuus Deus in saeculum saeculi et virga aequitatis virga regni tui (aiōn g165)

Ámde a Fiúról így: „A te királyi széked, ó, Isten, megáll örökké. Igazságnak pálcája a te országodnak pálcája. (aiōn g165)

9 dilexisti iustitiam et odisti iniquitatem propterea unxit te Deus Deus tuus oleo exultationis prae participibus tuis

Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot, ezért felkent téged az Isten, a te Istened, öröm olajával társaid fölé.

10 et tu in principio Domine terram fundasti et opera manuum tuarum sunt caeli

Uram, te kezdetben alapítottad a földet és a te kezed alkotása az ég.

11 ipsi peribunt tu autem permanebis et omnes ut vestimentum veterescent

Azok elvesznek, de te megmaradsz, és azok mind elavulnak, mint a ruha,

12 et velut amictum involves eos et mutabuntur tu autem idem es et anni tui non deficient

palásként összehajtod azokat, te pedig ugyanaz maradsz, és esztendeid nem fogynak el.“

13 ad quem autem angelorum dixit aliquando sede a dextris meis quoadusque ponam inimicos tuos scabillum pedum tuorum

Melyik angyalnak mondta: „Ülj az én jobb kezem felől, míg ellenségeidet lábaid zsámolyává teszem.“

14 nonne omnes sunt administratorii spiritus in ministerium missi propter eos qui hereditatem capient salutis

Vajon ezek nem szolgáló lelkek-e mind, akik azokért küldettek szolgálatra, akik örökölni fogják az üdvösséget?