< Danihelis Prophetæ 9 >
1 In anno primo Darii filii Assueri de semine Medorum qui imperavit super regnum Chaldaeorum
Első évében Darjávesnek, Achásvérós fiának, Média magzatjából, a ki királylyá tétetett a kaldeusok királysága fölé,
2 Anno uno regni eius ego Daniel intellexi in libris numerum annorum de quo factus est sermo Domini ad Ieremiam prophetam ut complerentur desolationis Ierusalem septuaginta anni
uralkodása első évében, én Dániél kutattam a könyvekben az évek számát, a melyekről lett az Örökkévaló igéje Jirmejához a prófétához, hogy Jeruzsálem romjai fölött el hagy telni hetven évet.
3 Et posui faciem meam ad Dominum Deum meum rogare et deprecari in ieiuniis sacco et cinere
És fordítottam arczomat az Úrhoz, az Istenhez, hogy keressek imádságot és könyörgést, bőjtben meg zsákban és hamuban.
4 Et oravi Dominum Deum meum et confessus sum et dixi Obsecro Domine Deus magne et terribilis custodiens pactum et misericordiam diligentibus te et custodientibus mandata tua
És imádkoztam az Örökkévalóhoz, Istenemhez s vallomást tettem és mondtam: Oh, én Uram, a nagy és félelmetes Isten, a ki megőrzi a szövetséget és a szeretetet azok számára, kik őt szeretik s a kik parancsolatait megőrzik!
5 Peccavimus iniquitatem fecimus impie egimus et recessimus et declinavimus a mandatis tuis ac iudiciis
Vétkeztünk, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk és fellázadtunk, s eltértünk a te parancsolataidtól s törvényeidtől;
6 Non obedivimus servis tuis prophetis qui locuti sunt in nomine tuo regibus nostris principibus nostris patribus nostris omnique populo terrae
s nem hallgattunk szolgáidra, a prófétákra, a kik a te nevedben beszéltek királyainkhoz, nagyjainkhoz és őseinkhez s az ország egész népéhez.
7 Tibi Domine iustitia nobis autem confusio faciei sicut est hodie viro Iuda et habitatoribus Ierusalem et omni Israel his qui prope sunt et his qui procul in universis terris ad quas eiecisti eos propter iniquitates eorum in quibus peccaverunt in te
Tied, Uram, az igazság, s miénk az arcznak szégyene, mint az van e mai napon, Jehúda embereié és Jeruzsálem lakóié a egész Izraélé, a kik közel vannak és a kik távol vannak mindazon országokban, a hová eltaszítottad őket hütlenségükért, a melylyel hűtelenkedtek ellened.
8 Domine nobis confusio faciei regibus nostris principibus nostris et patribus nostris qui peccaverunt
Örökkévaló, mienk az arcznak szégyene, királyainké, nagyjainké és őseinké, a kik vétkeztünk ellened;
9 Tibi autem Domino Deo nostro misericordia et propitiatio quia recessimus a te
az Úré, Istenünké az irgalom és a megbocsátás, mert mi fellázadtunk ellene,
10 et non audivimus vocem Domini Dei nostri ut ambularemus in lege eius quam posuit nobis per servos suos prophetas
s nem hallgattunk az Örökkévaló, a mi Istenünk szavára, hogy járnánk tanai szerint, a melyeket elénk adott szolgái a próféták által.
11 Et omnis Israel praevaricati sunt legem tuam et declinaverunt ne audirent vocem tuam et stillavit super nos maledictio et detestatio quae scripta est in libro Moysi servi Dei quia peccavimus ei
És egész Izraél megszegte tanodat s letért, nem hallgatva szavadra; reánk omlott az átok és az eskü, a mely irva van Mózesnek, Isten szolgájának tanában, mert vétkeztünk ellene.
12 Et statuit sermones suos quos locutus est super nos et super principes nostros qui iudicaverunt nos ut superinduceret in nos magnum malum quale numquam fuit sub omni caelo secundum quod factum est in Ierusalem
És föntartotta szavát, a melyet szólt rólunk és biráinkról, kik birák voltak felettünk, elhozván reánk, nagy veszedelmet, úgy hogy nem történt az egész ég alatt, a milyen történt Jeruzsálemben;
13 Sicut scriptum est in lege Moysi omne malum hoc venit super nos et non rogavimus faciem tuam Domine Deus noster ut reverteremur ab iniquitatibus nostris et cogitaremus veritatem tuam
mint irva van Mózes tanában, ez az egész veszedelem jött reánk, de nem fohászkodtunk az Örökkévalóhoz, a mi Istenünkhöz, megtérve büneinktől s belátva a te igazságodat.
14 Et vigilavit Dominus super malitiam et adduxit eam super nos iustus Dominus Deus noster in omnibus operibus suis quae fecit non enim audivimus vocem eius
És őrködött az Örökkévaló a veszedelem fölött és elhozta reánk, mert igazságos az Örökkévaló a mi Istenünk mind az ő tetteiben, a melyeket tett, de mi nem hallgattunk szavára.
15 Et nunc Domine Deus noster qui eduxisti populum tuum de Terra Aegypti in manu forti et fecisti tibi nomen secundum diem hanc peccavimus iniquitatem fecimus
És most, oh Uram, Istenünk, a ki kivezetted népedet Egyiptom országából erős kézzel s nevet szereztél magadnak, mint az van a mai napon, mi vétkeztünk, gonoszok voltunk.
16 Domine in omnem iustitiam tuam avertatur obsecro ira tua et furor tuus a civitate tua Ierusalem et monte sancto tuo Propter peccata enim nostra et iniquitates patrum nostrorum Ierusalem et populus tuus in opprobrium sunt omnibus per circuitum nostrum
Uram, minden igazságod szerint forduljon el, kérlek, haragod s indulatod városodtól, Jeruzsálemtől, a te szent hegyedtől, mert vétkeink által és őseink bűnei által Jeruzsálem s a te néped gyalázattá lett mind a körülöttünk levőknek.
17 Nunc ergo exaudi Deus noster orationem servi tui et preces eius et ostende faciem tuam super sanctuarium tuum quod desertum est propter temetipsum
És most hallgass, oh Istenünk, szolgád imádságára s könyörgéseire s világíttasd arczodat elpusztult szentélyed felé, Uram kedvéért.
18 Inclina Deus meus aurem tuam et audi aperi oculos tuos et vide desolationem nostram et civitatem super quam invocatum est nomen tuum neque enim in iustificationibus nostris prosternimus preces ante faciem tuam sed in miserationibus tuis multis
Hajlitsd, oh Istenem, füledet s halljad, nyisd meg szemeidet és nézd pusztulásunkat s a várost, mely fölött neved neveztetik, mert nem a mi igazságunkért visszük könyörgésünket te eléd, hanem a, te nagy irgalmadért.
19 Exaudi Domine placare Domine attende et fac ne moreris propter temetipsum Deus meus quia nomen tuum invocatum est super civitatem et super populum tuum
Uram, halljad, Uram, bocsáss meg, Uram, figyelj és cselekedj, ne késsél; a te kedvedért, Istenem, mert a neved neveztetik városod fölött és néped fölött.
20 Cumque adhuc loquerer et orarem et confiterer peccata mea et peccata populi mei Israel et prosternerem preces meas in conspectu Dei mei pro monte sancto Dei mei
Én még egyre beszéltem s imádkoztam s bevallottam vétkemet s népemnek Izraélnek vétkét s könyörgésemet vittem az Örökkévaló, az én Istenem elé az én Istenem szent hegyéért-
21 Adhuc me loquente in oratione ecce vir Gabriel quem videram in visione a principio cito volans tetigit me in tempore sacrificii vespertini
én még egyre beszéltem az imádságban, és a férfi Gábriél, a kit a kezdetben láttam a látomásban fáradságtól kifáradtan, hozzám érkezett az estéli áldozat idején;
22 Et docuit me et locutus est mihi dixitque Daniel nunc egressus sum ut docerem te et intelligeres
és értelmezve beszélt velem és mondta: Dániél, most jöttem el, hogy oktassalak értelemre.
23 Ab exordio precum tuarum egressus est sermo ego autem veni ut indicarem tibi quia vir desideriorum es tu ergo animadverte sermonem et intellige visionem
Könyörgésed kezdetén kijött az ige s én eljöttem tudtodra adni, mert kedvelt ember vagy; ügyelj hát az igére s értsd meg a látomást.
24 Septuaginta hebdomades abbreviatae sunt super populum tuum et super urbem sanctam tuam ut consummetur praevaricatio et finem accipiat peccatum et deleatur iniquitas et adducatur iustitia sempiterna et impleatur visio et prophetia et ungatur Sanctus sanctorum
Hetven hét van megszabva népedre és szent városodra, a bűntett befejezésére és a vétek betöltésére és a bünnek engesztelésére és az örök igazság elhozására és a prófétai látomás megpecsételésére és a szentek szentjének fölkenésére.
25 Scito ergo et animadverte Ab exitu sermonis ut iterum aedificetur Ierusalem usque ad Christum ducem hebdomades septem et hebdomades sexaginta duae erunt et rursum aedificabitur platea et muri in angustia temporum
S tudjad s értsd meg: attól, hogy kiindult az az ige Jeruzsálem helyreállitására és fölépítésére egész a fejedelmi fölkentig hét hét van; és hatvankét hét mulva ujból felépíttetik térség és árok, és pedig az idők szorultságában.
26 Et post hebdomades sexaginta duas occidetur Christus et non erit eius populus qui eum negaturus est Et civitatem et sanctuarium dissipabit populus cum duce venturo et finis eius vastitas et post finem belli statuta desolatio
A hatvankét hét után pedig kiirtatik egy fölkent és nincs senkije; s a várost és a szentélyt elpusztitja egy fejedelemnek népe, a ki elérkezik és kinek vége lesz áradátban és végig lesz háboru, pusztulás van elhatározva.
27 Confirmabit autem pactum multis hebdomada una et in dimidio hebdomadis deficiet hostia et sacrificium et erit in templo abominatio desolationis et usque ad consummationem et finem perseverabit desolatio
És erős szövetséget köt sokakkal egy hétig, s egy fél héten át beszüntet vágó áldozatot és lisztáldozatot s undokságok szárnyán pusztitó jön, egész addig, hogy a végzet és határozat ráömlik a pusztitóra.