< Psalmorum 92 >
1 Psalmus Cantici, In die sabbati. Bonum est confiteri Domino: et psallere nomini tuo Altissime.
Zsoltár, ének szombat napra. Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!
2 Ad annunciandum mane misericordiam tuam: et veritatem tuam per noctem.
Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.
3 In decachordo, psalterio: cum cantico, in cithara.
Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.
4 Quia delectasti me Domine in factura tua: et in operibus manuum tuarum exultabo.
Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.
5 Quam magnificata sunt opera tua Domine! nimis profundae factae sunt cogitationes tuae:
Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!
6 Vir insipiens non cognoscet: et stultus non intelliget haec.
A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:
7 Cum exorti fuerint peccatores sicut foenum: et apparuerint omnes, qui operantur iniquitatem: Ut intereant in saeculum saeculi:
Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;
8 tu autem Altissimus in aeternum Domine.
Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!
9 Quoniam ecce inimici tui Domine, quoniam ecce inimici tui peribunt: et dispergentur omnes, qui operantur iniquitatem.
Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők!
10 Et exaltabitur sicut unicornis cornu meum: et senectus mea in misericordia uberi.
De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.
11 Et despexit oculus meus inimicos meos: et insurgentibus in me malignantibus audiet auris mea.
És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.
12 Iustus ut palma florebit: sicut cedrus Libani multiplicabitur.
Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.
13 Plantati in domo Domini, in atriis domus Dei nostri florebunt.
Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.
14 Adhuc multiplicabuntur in senecta uberi: et bene patientes erunt,
Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;
15 ut annuncient: Quoniam rectus Dominus Deus noster: et non est iniquitas in eo.
Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!