Psalmorum 83

1 Canticum Psalmi Asaph. Deus, quis similis erit tibi? ne taceas, neque compescaris Deus:

Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!

2 Quoniam ecce inimici tui sonuerunt: et qui oderunt te, extulerunt caput.

Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.

3 Super populum tuum malignaverunt consilium: et cogitaverunt adversus sanctos tuos.

Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.

4 Dixerunt: Venite, et disperdamus eos de gente: et non memoretur nomen Israel ultra.

Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!

5 Quoniam cogitaverunt unanimiter: simul adversum te testamentum disposuerunt,

Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:

6 tabernacula Idumaeorum et Ismahelitae: Moab, et Agareni,

Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,

7 Gebal, et Ammon, et Amalec: alienigenae cum habitantibus Tyrum.

Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.

8 Etenim Assur venit cum illis: facti sunt in adiutorium filiis Lot.

Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.

9 Fac illis sicut Madian et Sisarae: sicut Iabin in torrente Cisson.

Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!

10 Disperierunt in Endor: facti sunt ut stercus terrae.

Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.

11 Pone principes eorum sicut Oreb, et Zeb, et Zebee, et Salmana: Omnes principes eorum:

Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.

12 qui dixerunt: Hereditate possideamus Sanctuarium Dei.

Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!

13 Deus meus pone illos ut rotam: et sicut stipulam ante faciem venti.

Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!

14 Sicut ignis, qui comburit silvam: et sicut flamma comburens montes:

Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.

15 Ita persequeris illos in tempestate tua: et in ira tua turbabis eos.

Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.

16 Imple facies eorum ignominia: et quaerent nomen tuum, Domine.

Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!

17 Erubescant, et conturbentur in saeculum saeculi: et confundantur, et pereant.

szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!

18 Et cognoscant quia nomen tibi Dominus: tu solus Altissimus in omni terra.

S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.