Psalmorum 52

1 Psalmus In finem, Intellectus David, Cum venit Doeg Idumaeus, et nunciavit Sauli: Venit David in domum Abimelech. Quid gloriaris in malitia, qui potens es in iniquitate?

A karmesternek. Oktató dal Dávidtól. Mikor eljött az edómi Dóég s jelentette Sáulnak, és mondta neki: Dávid bement Achímélek házába. Mit dicsekszel a rosszasággal, vitéz te? Isten szeretete egész nap tart.

2 Tota die iniustitiam cogitavit lingua tua: sicut novacula acuta fecisti dolum.

Veszedelmet gondol ki a nyelved, akár köszörült borotva. te csalárdság cselekvője!

3 Dilexisti malitiam super benignitatem: iniquitatem magis quam loqui aequitatem.

Szeretsz rosszat, inkább mint jót, hazugságot inkább mint igazságot beszélni. Széla.

4 Dilexisti omnia verba praecipitationis, lingua dolosa.

Szeretsz minden ártalmas beszédet, csalárdságos nyelvet.

5 Propterea Deus destruet te in finem, evellet te, et emigrabit te de tabernaculo tuo: et radicem tuam de terra viventium.

Le is ront téged az Isten mindétig, elvonszol és kiszakít téged a sátorból, és gyökerestől kitép az élők országából. Széla.

6 Videbunt iusti, et timebunt, et super eum ridebunt, et dicent:

Majd látják az igazak és félnek, és ő fölötte nevetnek:

7 ecce homo, qui non posuit Deum adiutorem suum: Sed speravit in multitudine divitiarum suarum: et praevaluit in vanitate sua.

Íme a férfi, ki nem Istent teszí erősségének, hanem sok gazdagságában bízik, hatalmaskodik vágyában!

8 Ego autem, sicut oliva fructifera in domo Dei, speravi in misericordia Dei in aeternum: et in saeculum saeculi.

Én pedig olyan vagyok, mint a zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten szeretetében mindörökké.

9 Confitebor tibi in saeculum quia fecisti: et expectabo nomen tuum, quoniam bonum est in conspectu sanctorum tuorum.

Magasztallak örökké, hogy megcselekedted, és remélem nevedet, mert jóságos az jámboraidnak előtte.