Psalmorum 34
1 Psalmus David, cum immutavit vultum suum coram Achimelech, et dimisit eum et abiit. Benedicam Dominum in omni tempore: semper laus eius in ore meo.
Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban.
2 In Domino laudabitur anima mea: audiant mansueti, et laetentur.
Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek.
3 Magnificate Dominum mecum: et exaltemus nomen eius in idipsum.
Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben!
4 Exquisivi Dominum, et exaudivit me: et ex omnibus tribulationibus meis eripuit me.
Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett.
5 Accedite ad eum, et illuminamini: et facies vestrae non confundentur.
Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat.
6 Iste pauper clamavit, et Dominus exaudivit eum: et de omnibus tribulationibus eius salvavit eum.
Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte.
7 Immittet angelus Domini in circuitu timentium eum: et eripiet eos.
Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket.
8 Gustate, et videte quoniam suavis est Dominus: beatus vir, qui sperat in eo.
Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne!
9 Timete Dominum omnes sancti eius: quoniam non est inopia timentibus eum.
Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek.
10 Divites eguerunt et esurierunt: inquirentes autem Dominum non minuentur omni bono.
Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak.
11 Venite filii, audite me: timorem Domini docebo vos.
Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg.
12 Quis est homo qui vult vitam: diligit dies videre bonos?
Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson?
13 Prohibe linguam tuam a malo: et labia tua ne loquantur dolum.
Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől;
14 Diverte a malo, et fac bonum: inquire pacem, et persequere eam.
távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája.
15 Oculi Domini super iustos: et aures eius in preces eorum.
Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé.
16 Vultus autem Domini super facientes mala: ut perdat de terra memoriam eorum.
Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket.
17 Clamaverunt iusti, et Dominus exaudivit eos: et ex omnibus tribulationibus eorum liberavit eos.
Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket.
18 Iuxta est Dominus iis, qui tribulato sunt corde: et humiles spiritu salvabit.
Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti.
19 Multae tribulationes iustorum: et de omnibus his liberabit eos Dominus.
Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló.
20 Custodit Dominus omnia ossa eorum: unum ex his non conteretur.
Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül.
21 Mors peccatorum pessima: et qui oderunt iustum delinquent.
Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek.
22 Redimet Dominus animas servorum suorum: et non delinquent omnes qui sperant in eo.
Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.
