Psalmorum 30
1 Psalmus Cantici, in finem, in dedicatione domus David. Exaltabo te Domine quoniam suscepisti me: nec delectasti inimicos meos super me.
Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
2 Domine Deus meus clamavi ad te, et sanasti me.
Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!
Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül. (Sheol h7585)
4 Psallite Domino sancti eius: et confitemini memoriae sanctitatis eius.
Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.
5 Quoniam ira in indignatione eius: et vita in voluntate eius. Ad vesperum demorabitur fletus: et ad matutinum laetitia.
Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.
6 Ego autem dixi in abundantia mea: Non movebor in aeternum.
Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.
7 Domine in voluntate tua, praestitisti decori meo virtutem. Avertisti faciem tuam a me, et factus sum conturbatus.
Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.
8 Ad te Domine clamabo: et ad Deum meum deprecabor.
Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!
9 Quae utilitas in sanguine meo, dum descendo in corruptionem? Numquid confitebitur tibi pulvis, aut annunciabit veritatem tuam?
Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?
10 Audivit Dominus, et misertus est mei: Dominus factus est adiutor meus.
Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!
11 Convertisti planctum meum in gaudium mihi: conscidisti saccum meum, et circumdedisti me laetitia:
Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.
12 Ut cantet tibi gloria mea: et non compungar: Domine Deus meus in aeternum confitebor tibi.
Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.
