< Psalmorum 146 >
1 Alleluia, Aggaei, et Zachariae.
Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!
2 Lauda anima mea Dominum, laudabo Dominum in vita mea: psallam Deo meo quamdiu fuero. Nolite confidere in principibus:
Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.
3 in filiis hominum, in quibus non est salus.
Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!
4 Exibit spiritus eius, et revertetur in terram suam: in illa die peribunt omnes cogitationes eorum.
Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.
5 Beatus, cuius Deus Iacob adiutor eius, spes eius in Domino Deo ipsius:
Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;
6 qui fecit caelum et terram, mare, et omnia, quae in eis sunt.
A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké;
7 Qui custodit veritatem in saeculum, facit iudicium iniuriam patientibus: dat escam esurientibus. Dominus solvit compeditos:
Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.
8 Dominus illuminat caecos. Dominus erigit elisos, Dominus diligit iustos.
Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.
9 Dominus custodit advenas, pupillum et viduam suscipiet: et vias peccatorum disperdet.
Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.
10 Regnabit Dominus in saecula Deus tuus Sion, in generatione et generationem.
Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!