Psalmorum 124

1 Canticum graduum. Nisi quia Dominus erat in nobis, dicat nunc Israel:

Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél

2 nisi quia Dominus erat in nobis, Cum exurgerent homines in nos,

ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:

3 forte vivos deglutissent nos: Cum irasceretur furor eorum in nos,

akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;

4 forsitan aqua absorbuisset nos.

akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;

5 Torrentem pertransivit anima nostra: forsitan pertransisset anima nostra aquam intolerabilem.

akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.

6 Benedictus Dominus qui non dedit nos, in captionem dentibus eorum.

Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!

7 Anima nostra sicut passer erepta est de laqueo venantium: Laqueus contritus est, et nos liberati sumus.

Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.

8 Adiutorium nostrum in nomine Domini, qui fecit caelum et terram.

Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.