Psalmorum 122

1 Canticum graduum. Laetatus sum in his, quae dicta sunt mihi: In domum Domini ibimus.

Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.

2 Stantes erant pedes nostri, in atriis tuis Ierusalem.

Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!

3 Ierusalem, quae aedificatur ut civitas: cuius participatio eius in idipsum.

Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;

4 Illuc enim ascenderunt tribus, tribus Domini: testimonium Israel ad confitendum nomini Domini.

hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.

5 Quia illic sederunt sedes in iudicio, sedes super domum David.

Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.

6 Rogate quae ad pacem sunt Ierusalem: et abundantia diligentibus te.

Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!

7 Fiat pax in virtute tua: et abundantia in turribus tuis.

Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!

8 Propter fratres meos, et proximos meos, loquebar pacem de te:

Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!

9 Propter domum Domini Dei nostri, quaesivi bona tibi.

Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!