< Psalmorum 115 >
1 NON NOBIS DOMINE, NON NOBIS: sed nomini tuo da gloriam.
Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
2 Super misericordia tua, et veritate tua: nequando dicant Gentes: Ubi est Deus eorum?
Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
3 Deus autem noster in caelo: omnia quaecumque voluit, fecit.
Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
4 Simulacra gentium argentum, et aurum, opera manuum hominum.
Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
5 Os habent, et non loquentur: oculos habent, et non videbunt.
Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
6 Aures habent, et non audient: nares habent, et non odorabunt.
Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
7 Manus habent, et non palpabunt: pedes habent, et non ambulabunt: non clamabunt in gutture suo.
Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
8 Similes illis fiant qui faciunt ea: et omnes qui confidunt in eis.
Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
9 Domus Israel speravit in Domino: adiutor eorum et protector eorum est.
Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
10 Domus Aaron speravit in Domino: adiutor eorum et protector eorum est.
Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
11 Qui timent Dominum, speraverunt in Domino: adiutor eorum et protector eorum est.
A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
12 Dominus memor fuit nostri: et benedixit nobis: Benedixit domui Israel: benedixit domui Aaron.
Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
13 Benedixit omnibus, qui timent Dominum, pusillis cum maioribus.
Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
14 Adiiciat Dominus super vos: super vos, et super filios vestros.
Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
15 Benedicti vos a Domino, qui fecit caelum, et terram.
Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
16 Caelum caeli Domino: terram autem dedit filiis hominum.
Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
17 Non mortui laudabunt te Domine: neque omnes, qui descendunt in infernum. ()
Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
18 Sed nos qui vivimus, benedicimus Domino, ex hoc nunc et usque in saeculum.
De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!