< Psalmorum 108 >

1 Canticum Psalmi David. Paratum cor meum Deus, paratum cor meum: cantabo, et psallam in gloria mea.
Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.
2 Exurge gloria mea, exurge psalterium, et cithara: exurgam diluculo.
Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
3 Confitebor tibi in populis Domine: et psallam tibi in nationibus.
Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
4 Quia magna est super caelos misericordia tua: et usque ad nubes veritas tua:
Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
5 Exaltare super caelos Deus, et super omnem terram gloria tua:
Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
6 ut liberentur dilecti tui. Salvum fac dextera tua, et exaudi me:
Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
7 Deus locutus est in sancto suo: Exultabo, et dividam Sichimam, et convallem tabernaculorum dimetiar.
Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
8 Meus est Galaad, et meus est Manasses: et Ephraim susceptio capitis mei. Iuda rex meus:
Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
9 Moab lebes spei meae. In Idumaeam extendam calceamentum meum: mihi alienigenae amici facti sunt.
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
10 Quis deducet me in civitatem munitam? quis deducet me usque in Idumaeam?
Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
11 Nonne tu Deus, qui repulisti nos, et non exibis Deus in virtutibus nostris?
Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
12 Da nobis auxilium de tribulatione: quia vana salus hominis.
Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!
13 In Deo faciemus virtutem: et ipse ad nihilum deducet inimicos nostros.
Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.

< Psalmorum 108 >