Proverbiorum 23
1 Quando sederis ut comedas cum principe, diligenter attende quae apposita sunt ante faciem tuam:
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 et statue cultrum in gutture tuo, si tamen habes in potestate animam tuam,
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 ne desideres de cibis eius, in quo est panis mendacii.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Noli laborare ut diteris: sed prudentiae tuae pone modum.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 Ne erigas oculos tuos ad opes, quas non potes habere: quia facient sibi pennas quasi aquilae, et volabunt in caelum.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Ne comedas cum homine invido, et ne desideres cibos eius:
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 quoniam in similitudinem arioli, et coniectoris, aestimat quod ignorat. Comede et bibe, dicet tibi: et mens eius non est tecum.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 Cibos, quos comederas, evomes: et perdes pulchros sermones tuos.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 In auribus insipientium ne loquaris: qui despicient doctrinam eloquii tui.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Ne attingas parvulorum terminos: et agrum pupillorum ne introeas:
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 Propinquus enim illorum fortis est: et ipse iudicabit contra te causam illorum.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Ingrediatur ad doctrinam cor tuum: et aures tuae ad verba scientiae.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Noli subtrahere a puero disciplinam: si enim percusseris eum virga, non morietur.
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol h7585)
15 Fili mi, si sapiens fuerit animus tuus, gaudebit tecum cor meum:
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 et exultabunt renes mei, cum locuta fuerint recta labia tua.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Non aemuletur cor tuum peccatores: sed in timore Domini esto tota die:
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 quia habebis spem in novissimo, et praestolatio tua non auferetur.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Audi fili mi, et esto sapiens: et dirige in via animum tuum.
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Noli esse in conviviis potatorum, nec in comessationibus eorum, qui carnes ad vescendum conferunt:
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 quia vacantes potibus, et dantes symbola consumentur, et vestietur pannis dormitatio.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Audi patrem tuum, qui genuit te: et ne contemnas cum senuerit mater tua.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Veritatem eme, et noli vendere sapientiam, et doctrinam, et intelligentiam.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 Exultat gaudio pater iusti: qui sapientem genuit, laetabitur in eo.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Gaudeat pater tuus, et mater tua, et exultet quae genuit te.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 Praebe fili mi cor tuum mihi: et oculi tui vias meas custodiant.
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 Fovea enim profunda est meretrix: et puteus angustus, aliena.
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 Insidiatur in via quasi latro, et quos incautos viderit, interficiet.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Cui vae? cuius patri vae? cui rixae? cui foveae? cui sine causa vulnera? cui suffusio oculorum?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 Nonne his, qui commorantur in vino, et student calicibus epotandis?
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Ne intuearis vinum quando flavescit, cum splenduerit in vitro color eius: ingreditur blande,
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 sed in novissimo mordebit ut coluber, et sicut regulus venena diffundet.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Oculi tui videbunt extraneas, et cor tuum loquetur perversa.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 Et eris sicut dormiens in medio mari, et quasi sopitus gubernator, amisso clavo:
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 et dices: Verberaverunt me, sed non dolui: traxerunt me, et ego non sensi: quando evigilabo, et rursus vina reperiam?
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
