Proverbiorum 21
1 Sicut divisiones aquarum, ita cor regis in manu Domini: quocumque voluerit, inclinabit illud.
Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
2 Omnis via viri recta sibi videtur: appendit autem corda Dominus.
Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
3 Facere misericordiam et iudicium, magis placet Domino quam victimae.
Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
4 Exaltatio oculorum est dilatatio cordis: lucerna impiorum peccatum.
A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
5 Cogitationes robusti semper in abundantia: omnis autem piger semper in egestate est.
A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
6 Qui congregat thesauros lingua mendacii, vanus et excors est, et impingetur ad laqueos mortis.
A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
7 Rapinae impiorum detrahent eos, quia noluerunt facere iudicium.
Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
8 Perversa via viri, aliena est: qui autem mundus est, rectum opus eius.
Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
9 Melius est sedere in angulo domatis, quam cum muliere litigiosa, et in domo communi.
Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
10 Anima impii desiderat malum, non miserebitur proximo suo.
Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
11 Mulctato pestilente sapientior erit parvulus: et si sectetur sapientem, sumet scientiam.
Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
12 Excogitat iustus de domo impii, ut detrahat impios a malo.
Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
13 Qui obturat aurem suam ad clamorem pauperis, et ipse clamabit, et non exaudietur.
A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
14 Munus absconditum extinguit iras: et donum in sinu indignationem maximam.
A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
15 Gaudium iusto est facere iudicium: et pavor operantibus iniquitatem.
Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
16 Vir, qui erraverit a via doctrinae, in coetu gigantum commorabitur.
Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
17 Qui diligit epulas, in egestate erit: qui amat vinum, et pinguia, non ditabitur.
Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
18 Pro iusto dabitur impius: et pro rectis iniquus.
Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
19 Melius est habitare in terra deserta, quam cum muliere rixosa et iracunda.
Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
20 Thesaurus desiderabilis, et oleum in habitaculo iusti: et imprudens homo dissipabit illud.
Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
21 Qui sequitur iustitiam et misericordiam, inveniet vitam, et gloriam.
A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
22 Civitatem fortium ascendit sapiens, detraxitque robur fiduciae eius.
A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
23 Qui custodit os suum, et linguam suam, custodit ab angustiis animam suam.
A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
24 Superbus et arrogans vocatur indoctus, qui in ira operatur superbiam.
A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
25 Desideria occidunt pigrum: noluerunt enim quidquam manus eius operari:
A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
26 tota die concupiscit et desiderat: qui autem iustus est, tribuet, et non cessabit.
Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
27 Hostiae impiorum abominabiles, quae offeruntur ex scelere.
Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
28 Testis mendax peribit: vir obediens loquetur victoriam.
A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
29 Vir impius procaciter obfirmat vultum suum: qui autem rectus est, corrigit viam suam.
Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
30 Non est sapientia, non est prudentia, non est consilium contra Dominum.
Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
31 Equus paratur ad diem belli: Dominus autem salutem tribuit.
Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
