Proverbiorum 18
1 Occasiones quaerit qui vult recedere ab amico: omni tempore erit exprobrabilis.
Kívánságát keresi a különváló, minden ellen, a mi üdvös, kitör.
2 Non recipit stultus verba prudentiae: nisi ea dixeris quae versantur in corde eius.
Nem talál kedvet a balga az értelemben, hanem abban, hogy feltáruljon a szíve.
3 Impius, cum in profundum venerit peccatorum, contemnit: sed sequitur eum ignominia et opprobrium.
A gonosz jöttével jön a gúny is, a szégyennel együtt a gyalázat.
4 Aqua profunda verba ex ore viri: et torrens redundans fons sapientiae.
Mélységes vizek a férfi szájának szavai, bugyogó patak, bölcsesség forrása.
5 Accipere personam impii in iudicio non est bonum, ut declines a veritate iudicii.
Tekintettel lenni a gonoszra nem jó, elhajítani az igazat az ítéletben.
6 Labia stulti miscent se rixis: et os eius iurgia provocat.
A balgáknak ajkai pörbe kerülnek, és szája az ütlegeket híja.
7 Os stulti contritio eius: et labia ipsius, ruina animae eius.
A balgának szája rettegés neki, és ajkai lelkének a tőre.
8 Verba bilinguis, quasi simplicia: et ipsa perveniunt usque ad interiora ventris. Pigrum deiicit timor: animae autem effeminatorum esurient.
A suttogónak szavai akár a csemege, s azok leszálltak a testnek kamaráiba.
9 Qui mollis et dissolutus est in opere suo, frater est sua opera dissipantis.
Az is, ki munkájában henyélkedik, testvére a rontó embernek.
10 Turris fortissima, nomen Domini: ad ipsam currit iustus, et exaltabitur.
Erős torony az Örökkévaló neve; abba fut az igaz és mentve van.
11 Substantia divitis urbs roboris eius, et quasi murus validus circumdans eum.
A gazdagnak vagyona az ő erős vára és mint magas fal – képzeletében.
12 Antequam conteratur, exaltatur cor hominis: et antequam glorificetur, humiliatur.
Romlás előtt büszkélkedik az ember szíve, de a tiszteletnek előtte alázatosság van.
13 Qui prius respondet quam audiat, stultum se esse demonstrat, et confusione dignum.
A ki feleletet ad mielőtt hallaná, oktalanság az rá nézve és szégyen.
14 Spiritus viri sustentat imbecillitatem suam: spiritum vero ad irascendum facilem quis poterit sustinere?
A férfi lelke elbírja betegségét; de a levert lelket ki viseli el?
15 Cor prudens possidebit scientiam: et auris sapientium quaerit doctrinam.
Az értelmesnek szíve tudást szerez, s a bölcseknek füle tudást keres.
16 Donum hominis dilatat viam eius, et ante principes spatium ei facit.
Az ember ajándéka tág tért ad neki, és a nagyok elé vezeti őt.
17 Iustus, prior est accusator sui: venit amicus eius, et investigabit eum.
Igaza van az elsőnek a pörében, de jön majd a társa és kikutatja.
18 Contradictiones comprimit sors, et inter potentes quoque diiudicat.
Viszályokat megszüntet a sorsvetés és erőseket szétválaszt.
19 Frater, qui adiuvatur a fratre, quasi civitas firma: et iudicia quasi vectes urbium.
A megsértett testvér keményebb az erős várnál, és viszályok akár a kastély retesze.
20 De fructu oris viri replebitur venter eius: et genimina labiorum ipsius saturabunt eum.
A férfi szájának gyümölcséből jól lakik teste, ajkai terméséből lakik jól.
21 Mors, et vita in manu linguae: qui diligunt eam, comedent fructus eius.
Halál és élet a nyelv kezében, s a ki szereti, élvezi gyümölcsét.
22 Qui invenit mulierem bonam, invenit bonum: et hauriet iucunditatem a Domino. Qui expellit mulierem bonam, expellit bonum: qui autem tenet adulteram, stultus est et insipiens.
Asszonyt talált, jót talált és kegyet nyert az Örökkévalótól.
23 Cum obsecrationibus loquitur pauper: et dives effabitur rigide.
Könyörögve beszél a szegény, de a gazdag keményen felel.
24 Vir amicabilis ad societatem, magis amicus erit, quam frater.
Vannak társak arra, hogy rosszul járjunk, s van barát, ki ragaszkodóbb testvérnél.
