Proverbiorum 15
1 Responsio mollis frangit iram: sermo durus suscitat furorem.
Gyöngéd felelet elfordítja az indulatot, de bántó szó haragot kelt.
2 Lingua sapientium ornat scientiam: os fatuorum ebullit stultitiam.
A bölcsek nyelve jó tudást ad és a balgák szája oktalanságot bugyogtat.
3 In omni loco oculi Domini contemplantur bonos et malos.
Minden helyen vannak az Örökkévaló szemei, szemlélve a rosszakat és jókat.
4 Lingua placabilis, lignum vitae: quae autem immoderata est, conteret spiritum.
A nyelv szelídsége életnek fája, de ferdeség benne romlás a lélekben.
5 Stultus irridet disciplinam patris sui: qui autem custodit increpationes, astutior fiet. In abundanti iustitia virtus maxima est: cogitationes autem impiorum eradicabuntur.
Az oktalan megveti atyjának oktatását, de a ki a feddést megőrzi, okossá lesz.
6 Domus iusti plurima fortitudo: et in fructibus impii conturbatio.
Az igaznak házában nagy készlet van, de a gonosznak jövedelmében zavarodás.
7 Labia sapientium disseminabunt scientiam: cor stultorum dissimile erit.
A bölcsek ajkai szórják a tudást, de a balgák szíve helytelen.
8 Victimae impiorum abominabiles Domino: vota iustorum placabilia:
A gonoszok áldozata utálata az Örökkévalónak, de az egyenesek imádsága kedvére van.
9 Abominatio est Domino via impii: qui sequitur iustitiam, diligitur ab eo.
Az Örökkévaló utálata a gonosznak útja, de az igazságra törekvőt szereti.
10 Doctrina mala deserentium viam vitae: qui increpationes odit, morietur.
Súlyos fenyítés jut annak, ki az utat elhagyja, a ki a feddést gyűlöli, meghal.
Alvilág és enyészet az Örökkévaló előtt vannak, hát még az ember fiainak szívei. (Sheol h7585)
12 Non amat pestilens eum, qui se corripit: nec ad sapientes graditur.
Nem szereti a csúfoló, hogy feddik őt: bölcsekhez el nem jár.
13 Cor gaudens exhilarat faciem: in moerore animi deiicitur spiritus.
Örvendő szív derültté teszi az arczot, de a szív fájdalmában levert a lélek.
14 Cor sapientis quaerit doctrinam: et os stultorum pascitur imperitia.
Értelmes szív tudást keres, de a balgák szája oktalanságot követ.
15 Omnes dies pauperis, mali: secura mens quasi iuge convivium.
A szegénynek napjai mind szomorúak, de a vidám szívű – állandó lakoma.
16 Melius est parum cum timore Domini, quam thesauri magni et insatiabiles.
Jobb kevés istenfélelemmel, mint sok kincs és háborúság vele.
17 Melius est vocari ad olera cum charitate: quam ad vitulum saginatum cum odio.
Jobb egy étel zöldség, a hol szeretet van, mint hizlalt ökör és gyűlölet mellette.
18 Vir iracundus provocat rixas: qui patiens est, mitigat suscitatas.
Az indulatos ember viszályt gerjeszt, de a hosszantűrő lecsendesíti a pörlekedést.
19 Iter pigrorum quasi sepes spinarum: via iustorum absque offendiculo.
A restnek útja akár a tövis-sövény, de az egyenesek pályája fel van töltve.
20 Filius sapiens laetificat patrem: et stultus homo despicit matrem suam.
Bölcs fiú megörvendezteti atyját, s ember, a ki balga, megveti anyját.
21 Stultitia gaudium stulto: et vir prudens dirigit gressus suos.
Az oktalanság öröm az esztelennek, de az értelem embere egyenesen jár.
22 Dissipantur cogitationes ubi non est consilium: ubi vero sunt plures consiliarii, confirmantur.
Meghiúsulnak a gondolatok tanácskozás híján, de ha sok a tanácsadó, megállanak.
23 Laetatur homo in sententia oris sui: et sermo opportunus est optimus.
Öröm jut az embernek szája feleletében, és szó a maga idején – mi jó!
Az élet pályája fölfelé megy az eszes számára, azért hogy távozzék az alvilágtól alant. (Sheol h7585)
25 Domum superborum demolietur Dominus: et firmos faciet terminos viduae.
A gőgösek házát kiszakítja az Örökkévaló, de fönnállni engedi az özvegynek határát.
26 Abominatio Domini cogitationes malae: et purus sermo pulcherrimus firmabitur ab eo.
Az Örökkévaló utálata rossz gondolatok, de tiszták a kedves beszédek.
27 Conturbat domum suam qui sectatur avaritiam: qui autem odit munera, vivet. Per misericordiam et fidem purgantur peccata: per timorem autem Domini declinat omnis a malo.
Megzavarja házát a nyerészkedést űző, de a ki ajándékokat gyűlöl, élni fog.
28 Mens iusti meditatur obedientiam: os impiorum redundat malis.
Az igaznak szíve gondolkozik azon, mit feleljen, de a gonoszok szája bugyogtatja a rosszaságokat.
29 Longe est Dominus ab impiis: et orationes iustorum exaudiet.
Távol van az Örökkévaló a gonoszoktól, de az igazak imádságát meghallja.
30 Lux oculorum laetificat animam: fama bona impinguat ossa.
A szemek világossága megörvendezteti a szívet, jó hír zsírossá teszi a csontot.
31 Auris, quae audit increpationes vitae, in medio sapientium commorabitur.
Fül, mely hallgat az élet feddésére, bölcsek között fog időzni.
32 Qui abiicit disciplinam, despicit animam suam: qui autem acquiescit increpationibus, possessor est cordis.
A ki elveti az oktatást, megveti a lelkét, de a ki feddésre hallgat, észt szerez.
33 Timor Domini, disciplina sapientiae: et gloriam praecedit humilitas.
Istenfélelem oktatás a bölcsességre, és a tisztelet előtt jár az alázatosság.
