Proverbiorum 13
1 Filius sapiens, doctrina patris: qui autem illusor est, non audit cum arguitur.
A bölcs fiú hallgatott atyja oktatására, de a csúfoló nem hallgatott dorgálásra.
2 De fructu oris sui homo satiabitur bonis: anima autem praevaricatorum iniqua.
Szájának gyümölcséből eszik jót a férfi, de a hűtlenkedők lelke erőszak.
3 Qui custodit os suum, custodit animam suam: qui autem inconsideratus est ad loquendum, sentiet mala.
A ki megóvja száját, megőrzi lelkét, de a ki fölszakítja ajkait, számára rettegés!
4 Vult et non vult piger: anima autem operantium impinguabitur.
Kivánkozik, de hiába, a restnek lelke, de a szorgalmasak lelke bőségben részesül.
5 Verbum mendax iustus detestabitur: impius autem confundit, et confundetur.
Hazug szót gyűlöl az igaz, de a gonosz megszégyenít és meggyaláz.
6 Iustitia custodit innocentis viam: impietas autem peccatorem supplantat.
Az igazság megőrzi a gáncstalan útút, de a gonoszság megdönti a vétkest.
7 Est quasi dives cum nihil habeat: et est quasi pauper, cum in multis divitiis sit.
Van a ki gazdagnak tetteti magát, de nincs semmije, a ki szegénynek tetteti magát, s nagy vagyona van.
8 Redemptio animae viri, divitiae suae: qui autem pauper est, increpationem non sustinet.
Az ember lelkének váltsága a gazdagsága, de a szegény nem hallgatott dorgálásra.
9 Lux iustorum laetificat: lucerna autem impiorum extinguetur.
Az igazak világossága vígan ég, de a gonoszok mécsese kialszik.
10 Inter superbos semper iurgia sunt: qui autem agunt omnia cum consilio, reguntur sapientia.
Kevélységgel csak czivódás okoztatik, de a tanácskozóknál bölcsesség van.
11 Substantia festinata minuetur: quae autem paulatim colligitur manu, multiplicabitur.
Hiábavalóság által szerzett vagyon kevesbedik, de a ki markonként gyűjt, gyarapít.
12 Spes, quae differtur, affligit animam: lignum vitae desiderium veniens.
Halogatott várakozás beteggé teszi a szívet, de élet fája a bekövetkezett kívánság.
13 Qui detrahit alicui rei, ipse se in futurum obligat: qui autem timet praeceptum, in pace versabitur. Animae dolosae errant in peccatis: iusti autem misericordes sunt, et miserantur.
A ki gúnyolja az igét, leköttetik neki, de a ki féli a parancsot, az megjutalmaztatik.
14 Lex sapientis fons vitae, ut declinet a ruina mortis.
A bölcsnek tanítása életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
15 Doctrina bona dabit gratiam: in itinere contemptorum vorago.
Igazi eszesség kegyet szerez, de a hűtlenkedők útja kemény.
16 Astutus omnia agit cum consilio: qui autem fatuus est, aperit stultitiam.
Minden okos tudással cselekszik, de a balga kitárja az oktalanságot.
17 Nuncius impii cadet in malum: legatus autem fidelis, sanitas.
Gonosz követ bajba esik, de gyógyítás hűséges küldött.
18 Egestas, et ignominia ei, qui deserit disciplinam: qui autem acquiescit arguenti, glorificabitur.
Szegénységet és szégyent ér, a ki elveti az oktatást, de a ki megőrzi a feddést, tiszteltetik.
19 Desiderium si compleatur, delectat animam: detestantur stulti eos, qui fugiunt mala.
Megvalósult kívánság kellemes a léleknek, de utálata a balgáknak kerülni a rosszat.
20 Qui cum sapientibus graditur, sapiens erit: amicus stultorum similis efficietur.
A ki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, de a ki balgákkal társul, rosszul jár.
21 Peccatores persequitur malum: et iustis retribuentur bona.
A vétkeseket üldözi a rosszaságuk, de az igazaknak jóval fizetnek.
22 Bonus reliquit heredes filios, et nepotes: et custoditur iusto substantia peccatoris.
A jó örököt hagy fiai fiainak, de az igaz számára van eltéve a vétkezőnek vagyona.
23 Multi cibi in novalibus patrum: et aliis congregantur absque iudicio.
Bő eleséget terem a szegények ugara, de van, a ki tönkre jut jog híján.
24 Qui parcit virgae, odit filium suum: qui autem diligit illum, instanter erudit.
A ki visszatartja vesszejét, gyűlöli fiát, de a ki szereti, idején keresi föl fenyítéssel.
25 Iustus comedit, et replet animam suam: venter autem impiorum insaturabilis.
Az igaz eszik lelke jóllaktáig, de a gonoszok hasa hiányt érez.
