Proverbiorum 12
1 Qui diligit disciplinam, diligit scientiam: qui autem odit increpationes, insipiens est.
A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
2 Qui bonus est, hauriet gratiam a Domino: qui autem confidit in cogitationibus suis, impie agit,
A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
3 Non roborabitur homo ex impietate: et radix iustorum non commovebitur.
Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
4 Mulier diligens, corona est viro suo: et putredo in ossibus eius, quae confusione res dignas gerit.
A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
5 Cogitationes iustorum iudicia: et consilia impiorum fraudulenta:
Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
6 Verba impiorum insidiantur sanguini: os iustorum liberabit eos.
Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
7 Verte impios, et non erunt: domus autem iustorum permanebit.
Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
8 Doctrina sua noscitur vir: qui autem vanus et excors est, patebit contemptui.
Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
9 Melior est pauper et sufficiens sibi, quam gloriosus et indigens pane.
Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
10 Novit iustus iumentorum suorum animas: viscera autem impiorum crudelia.
Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
11 Qui operatur terram suam, satiabitur panibus: qui autem sectatur otium, stultissimus est. Qui suavis est in vini morationibus, in suis munitionibus relinquit contumeliam.
A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
12 Desiderium impii monumentum est pessimorum: radix autem iustorum proficiet.
Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
13 Propter peccata labiorum ruina proximat malo: effugiet autem iustus de angustia.
Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
14 De fructu oris sui unusquisque replebitur bonis, et iuxta opera manuum suarum retribuetur ei.
Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
15 Via stulti recta in oculis eius: qui autem sapiens est, audit consilia.
A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
16 Fatuus statim indicat iram suam: qui autem dissimulat iniuriam, callidus est.
A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
17 Qui quod novit loquitur, iudex iustitiae est: qui autem mentitur, testis est fraudulentus.
A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
18 Est qui promittit, et quasi gladio pungitur conscientiae: lingua autem sapientium sanitas est.
Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
19 Labium veritatis firmum erit in perpetuum: qui autem testis est repentinus, concinnat linguam mendacii.
Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
20 Dolus in corde cogitantium mala: qui autem pacis ineunt consilia, sequitur eos gaudium.
Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
21 Non contristabit iustum quidquid ei acciderit: impii autem replebuntur malo.
Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
22 Abominatio est Domino labia mendacia: qui autem fideliter agunt, placent ei.
Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
23 Homo versatus celat scientiam: et cor insipientium provocat stultitiam.
Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
24 Manus fortium dominabitur: quae autem remissa est, tributis serviet.
A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.
25 Moeror in corde viri humiliabit illum, et sermone bono laetificabitur.
A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
26 Qui negligit damnum propter amicum, iustus est: iter autem impiorum decipiet eos.
Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
27 Non inveniet fraudulentus lucrum: et substantia hominis erit auri pretium.
Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
28 In semita iustitiae, vita: iter autem devium ducit ad mortem.
Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.
