Proverbiorum 11
1 Statera dolosa, abominatio est apud Deum: et pondus aequum, voluntas eius.
Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
2 Ubi fuerit superbia, ibi erit et contumelia: ubi autem est humilitas, ibi et sapientia.
Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
3 Simplicitas iustorum diriget eos: et supplantatio perversorum vastabit illos.
Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
4 Non proderunt divitiae in die ultionis: iustitia autem liberabit a morte.
Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
5 Iustitia simplicis diriget viam eius: et in impietate sua corruet impius.
A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
6 Iustitia rectorum liberabit eos: et in insidiis suis capientur iniqui.
Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
7 Mortuo homine impio, nulla erit ultra spes: et expectatio solicitorum peribit.
Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
8 Iustus de angustia liberatus est: et tradetur impius pro eo.
Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
9 Simulator ore decipit amicum suum: iusti autem liberabuntur scientia.
Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
10 In bonis iustorum exultabit civitas: et in perditione impiorum erit laudatio.
Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
11 Benedictione iustorum exaltabitur civitas: et ore impiorum subvertetur.
Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
12 Qui despicit amicum suum, indigens corde est: vir autem prudens tacebit.
Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
13 Qui ambulat fraudulenter, revelat arcana: qui autem fidelis est, celat amici commissum.
A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
14 Ubi non est gubernator, populus corruet: salus autem, ubi multa consilia.
A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
15 Affligetur malo, qui fidem facit pro extraneo: qui autem cavet laqueos, securus erit.
Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
16 Mulier gratiosa inveniet gloriam: et robusti habebunt divitias.
A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
17 Benefacit animae suae vir misericors: qui autem crudelis est, etiam propinquos abiicit.
Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
18 Impius facit opus instabile: seminanti autem iustitiam merces fidelis.
Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
19 Clementia praeparat vitam: et sectatio malorum mortem.
A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
20 Abominabile Domino cor pravum: et voluntas eius in iis, qui simpliciter ambulant.
Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
21 Manus in manu non erit innocens malus: semen autem iustorum salvabitur.
Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
22 Circulus aureus in naribus suis, mulier pulchra et fatua.
Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
23 Desiderium iustorum omne bonum est: praestolatio impiorum furor.
Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
24 Alii dividunt propria, et ditiores fiunt: alii rapiunt non sua, et semper in egestate sunt.
Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
25 Anima, quae benedicit, impinguabitur: et qui inebriat, ipse quoque inebriabitur.
A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
26 Qui abscondit frumenta, maledicetur in populis: benedictio autem super caput vendentium.
A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
27 Bene consurgit diluculo qui quaerit bona: qui autem investigator malorum est, opprimetur ab eis.
A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
28 Qui confidit in divitiis suis, corruet: iusti autem quasi virens folium germinabunt.
A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
29 Qui conturbat domum suam, possidebit ventos: et qui stultus est, serviet sapienti.
A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
30 Fructus iusti lignum vitae: et qui suscipit animas, sapiens est.
Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 Si iustus in terra recipit, quanto magis impius et peccator?
Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
