Proverbiorum 11
1 Statera dolosa, abominatio est apud Deum: et pondus aequum, voluntas eius.
Csalárd mérleg utálata az Örökkévalónak, de teljes súlykő kedvére van.
2 Ubi fuerit superbia, ibi erit et contumelia: ubi autem est humilitas, ibi et sapientia.
Jött a kevélység és jött a szégyen is; de a szerényeknél bölcsesség van.
3 Simplicitas iustorum diriget eos: et supplantatio perversorum vastabit illos.
Az egyenesek gáncstalansága vezeti őket, de a hűtlenkedők ferdesége elpusztítja őket.
4 Non proderunt divitiae in die ultionis: iustitia autem liberabit a morte.
Nem használ a vagyon a haragnak napján, de az igazság megment a haláltól.
5 Iustitia simplicis diriget viam eius: et in impietate sua corruet impius.
A gáncstalannak igazsága egyenessé teszi útját, de gonoszsága által elesik a gonosz.
6 Iustitia rectorum liberabit eos: et in insidiis suis capientur iniqui.
Az egyenesek igazsága megmenti őket, de vágyuk által megfogatnak a hűtlenkedők.
7 Mortuo homine impio, nulla erit ultra spes: et expectatio solicitorum peribit.
Gonosz ember halálával elvész a remény, s a jogtalanság várakozása elveszett.
8 Iustus de angustia liberatus est: et tradetur impius pro eo.
Az igaz kiszabadult a szorongatásból, és jött helyébe a gonosz.
9 Simulator ore decipit amicum suum: iusti autem liberabuntur scientia.
Szájjal rontja meg felebarátját az istentelen, de tudás által kiszabadulnak az igazak.
10 In bonis iustorum exultabit civitas: et in perditione impiorum erit laudatio.
Mikor jó dolguk van az igazaknak, vigad a város, s mikor elvesznek a gonoszok, ujjongás van.
11 Benedictione iustorum exaltabitur civitas: et ore impiorum subvertetur.
Az egyenesek áldása által emelkedik a város, de a gonoszok szája által leromboltatik.
12 Qui despicit amicum suum, indigens corde est: vir autem prudens tacebit.
Gúnyolódik felebarátján az esztelen, de az értelmes ember hallgat.
13 Qui ambulat fraudulenter, revelat arcana: qui autem fidelis est, celat amici commissum.
Ki mint rágalmazó jár, feltárja a titkot, de a hűséges szellemű eltakarja a dolgot.
14 Ubi non est gubernator, populus corruet: salus autem, ubi multa consilia.
Útmutatások nélkül elesik a nép, de a tanácsosok sokaságában győzelem van.
15 Affligetur malo, qui fidem facit pro extraneo: qui autem cavet laqueos, securus erit.
Nagyon rosszul jár, ha ki idegenért kezeskedett, de a ki gyűlöli a kézcsapást, az bizton van.
16 Mulier gratiosa inveniet gloriam: et robusti habebunt divitias.
Kedves asszony megtartja a tiszteletet, és az erősek megtartják a gazdagságot.
17 Benefacit animae suae vir misericors: qui autem crudelis est, etiam propinquos abiicit.
Saját lelkével tesz jót a kegyes ember, de saját testét megzavarja a kegyetlen.
18 Impius facit opus instabile: seminanti autem iustitiam merces fidelis.
gonosz hazug munkabért szerez, de a ki igazságot vet, igaz jutalmat.
19 Clementia praeparat vitam: et sectatio malorum mortem.
Igazságos becsületesség életre visz, de ki a rosszat hajhássza, halálára teszi.
20 Abominabile Domino cor pravum: et voluntas eius in iis, qui simpliciter ambulant.
Az Örökkévaló utálata az álnok szívűek, de kedvére vannak a gáncstalan útuak.
21 Manus in manu non erit innocens malus: semen autem iustorum salvabitur.
Kezet kézre! Nem marad büntetlenül a rossz, de az igazak magzatja megmenekül.
22 Circulus aureus in naribus suis, mulier pulchra et fatua.
Arany gyűrű sertésnek orrában, szép asszony, de ész híján.
23 Desiderium iustorum omne bonum est: praestolatio impiorum furor.
Az igazak kívánsága csupán a jó, a gonoszok reménye – harag.
24 Alii dividunt propria, et ditiores fiunt: alii rapiunt non sua, et semper in egestate sunt.
Van, a ki szór és még gyarapszik, de a ki megvon attól, a mi illő – csak szűkölködésre teszi.
25 Anima, quae benedicit, impinguabitur: et qui inebriat, ipse quoque inebriabitur.
Áldásos lélek bőségben részesül, s a ki telít, maga is telíttetik.
26 Qui abscondit frumenta, maledicetur in populis: benedictio autem super caput vendentium.
A ki visszatartja a gabonát, azt megátkozza a nép, de áldás száll a gabonaeladónak fejére.
27 Bene consurgit diluculo qui quaerit bona: qui autem investigator malorum est, opprimetur ab eis.
A ki jóra igyekszik, kedvességet keres, de a ki rossz után tör, ő reá jön az.
28 Qui confidit in divitiis suis, corruet: iusti autem quasi virens folium germinabunt.
A ki gazdagságában bízik, az el fog esni, de mint a falevél virulnak az igazak.
29 Qui conturbat domum suam, possidebit ventos: et qui stultus est, serviet sapienti.
A ki megzavarja házát, szelet kap birtokul, és szolgája lesz az oktalan a bölcsszívűnek.
30 Fructus iusti lignum vitae: et qui suscipit animas, sapiens est.
Az igaznak gyümölcse életnek fája, és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 Si iustus in terra recipit, quanto magis impius et peccator?
Lám az igaznak a földön fizetnek, hát még a gonosznak és vétkezőnek.
