Proverbiorum 10
1 Filius sapiens laetificat patrem: filius vero stultus moestitia est matris suae.
Salamon példabeszédei. Bölcs fiú megörvendezteti atyját, s balga fiú anyjának bánata.
2 Nil proderunt thesauri impietatis: iustitia vero liberabit a morte.
Nem használnak gonoszság kincsei, de az igazság megment a haláltól.
3 Non affliget Dominus fame animam iusti, et insidias impiorum subvertet.
Nem éhezteti az Örökkévaló az igaznak lelkét, de a gonoszok vágyát eltaszítja.
4 Egestatem operata est manus remissa: manus autem fortium divitias parat. Qui nititur mendaciis, hic pascit ventos: idem autem ipse sequitur aves volantes.
Szegénnyé lesz, ki renyhe kézzel dolgozik, de a szorgalmasak keze gazdagít.
5 Qui congregat in messe, filius sapiens est: qui autem stertit aestate, filius confusionis.
Nyáron gyűjt az eszes fiú, aratáskor mélyen alszik a szégyenletes fiú.
6 Benedictio Domini super caput iusti: os autem impiorum operit iniquitas.
Áldások az igaznak fejére, de a gonoszok szája erőszakot takar.
7 Memoria iusti cum laudibus: et nomen impiorum putrescet.
Az igaznak emlékezete áldásra való, de a gonoszok neve elrothad.
8 Sapiens corde praecepta suscipit: stultus caeditur labiis.
A bölcs szívű elfogad parancsokat, de az oktalan ajkú elbukik.
9 Qui ambulat simpliciter, ambulat confidenter: qui autem depravat vias suas, manifestus erit.
A ki gáncstalanságban jár, bizton jár, de a ki elgörbíti útjait, bűnhődik.
10 Qui annuit oculo, dabit dolorem: et stultus labiis verberabitur.
Ki szemmel hunyorgat, fájdalmat okoz, s az oktalan ajkú elbukik.
11 Vena vitae, os iusti: et os impiorum operit iniquitatem.
Életforrás az igaznak szája, de a gonoszok szája erőszakot takar.
12 Odium suscitat rixas: et universa delicta operit charitas.
A gyűlölség viszályokat ébreszt, de minden bűntettet eltakar a szeretet.
13 In labiis sapientis invenitur sapientia: et virga in dorso eius qui indiget corde.
Az értelmesnek ajkain bölcsesség találtatik, de bot való az esztelen hátának.
14 Sapientes abscondunt scientiam: os autem stulti confusioni proximum est.
A bölcsek rejtegetik a tudást, de az oktalannak szája közeli rettegés.
15 Substantia divitis, urbs fortitudinis eius: pavor pauperum, egestas eorum.
A gazdagnak vagyona az ő erős vára, a szegények rettegése szegénységük.
16 Opus iusti ad vitam: fructus autem impii ad peccatum.
Az igaznak munkabére életre visz, a gonosznak jövedelme vétekre.
17 Via vitae, custodienti disciplinam: qui autem increpationes relinquit, errat.
Életnek pályáján jár, ki az oktatást megőrzi, de a ki a feddést elhagyja, tévelyeg.
18 Abscondunt odium labia mendacia: qui profert contumeliam, insipiens est.
Gyűlölséget takargat a hazug ajkú, de a ki rágalmat terjeszt, az balga.
19 In multiloquio non deerit peccatum: qui autem moderatur labia sua prudentissimus est.
Sok szó mellett nem marad el a bűn, de ajkait tartóztatja a belátó.
20 Argentum electum, lingua iusti: cor autem impiorum pro nihilo.
Válogatott ezüst az igaznak nyelve, a gonoszok szíve vajmi kevés.
21 Labia iusti erudiunt plurimos: qui autem indocti sunt, in cordis egestate morientur.
Az igaznak ajkai sokakat vezérlenek, de az oktalanok esztelen által halnak meg.
22 Benedictio Domini divites facit, nec sociabitur eis afflictio.
Az Örökkévaló áldása – az gazdagít, s mellette nem gyarapít a fáradalom.
23 Quasi per risum stultus operatur scelus: sapientia autem est viro prudentia.
Mintegy nevetség a balgának gazságot cselekedni, és bölcsességet az értelem emberének.
24 Quod timet impius, veniet super eum: desiderium suum iustus dabitur.
A gonosznak félelme – az jön rá, de az igazak kívánsága megadatik.
25 Quasi tempestas transiens non erit impius: iustus autem quasi fundamentum sempiternum.
A mint elvonul a szélvész, máris nincs a gonosz, de az igaz örök alap.
26 Sicut acetum dentibus, et fumus oculis, sic piger his, qui miserunt eum.
Mint eczet a fogaknak s mint füst a szemeknek, olyan a rest a küldőinek.
27 Timor Domini apponet dies: et anni impiorum breviabuntur.
Az istenfélelem gyarapítja a napokat, de a gonoszok évei megrövidülnek.
28 Expectatio iustorum laetitia: spes autem impiorum peribit.
Az igazak várakozása öröm, de a gonoszok reménye elvész.
29 Fortitudo simplicis via Domini: et pavor his, qui operantur malum.
Menedék a gáncstalanságnak az Örökkévaló útja, de rettegés a jogtalanságot cselekvőknek.
30 Iustus in aeternum non commovebitur: impii autem non habitabunt super terram.
Az igaz soha sem inog meg, de a gonoszok nem fogják lakni az országot.
31 Os iusti parturiet sapientiam: lingua pravorum peribit.
Az igaznak szája bölcsességet terem, de a ferdeség nyelve kiírtatik.
32 Labia iusti considerant placita: et os impiorum perversa.
Az igaznak ajkai jóakaratot ismernek, de a gonoszok szája ferdeség.
