< Liber Numeri 19 >

1 Locutusque est Dominus ad Moysen et Aaron, dicens:
És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz, mondván:
2 Ista est religio victimae, quam constituit Dominus. Praecipe filiis Israel, ut adducant ad te vaccam rufam aetatis integrae, in qua nulla sit macula, nec portaverit iugum:
Ez a tannak törvénye, melyet az Örökkévaló parancsolt, mondván: Szólj Izrael fiaihoz, hogy hozzanak hozzád egy vörös tehenet, épet, amelyen nincs hiba, amelyre még nem jött járom.
3 tradetisque eam Eleazaro sacerdoti. qui eductam extra castra, immolabit in conspectu omnium:
És adjátok azt Eleázárnak, a papnak, és vezessék ki azt a táboron kívülre és vágják le előtte.
4 et tingens digitum in sanguine eius, asperget contra fores tabernaculi septem vicibus,
Vegyen Eleázár, a pap, az ujjával annak véréből és fecskendjen a gyülekezés sátorának eleje felé annak véréből hétszer.
5 comburetque eam cunctis videntibus, tam pelle et carnibus eius quam sanguine et fimo flammae traditis.
Azután égessék el a tehenet az ő szemei előtt, bőrét, húsát és vérét ganajával együtt égessék el.
6 Lignum quoque cedrinum, et hyssopum, coccumque bis tinctum sacerdos mittet in flammam, quae vaccam vorat.
És vegyen a pap cédrusfát, izsópot, meg karmazsint, és vesse a tehén tüze közé.
7 Et tunc demum, lotis vestibus et corpore suo, ingredietur in castra, commaculatusque erit usque ad vesperum.
És mossa meg a pap a ruháit, fürössze meg a testét vízben, azután bemehet a táborba; de tisztátalan a pap estig.
8 Sed et ille, qui combusserit eam, lavabit vestimenta sua, et corpus, et immundus erit usque ad vesperum.
És aki elégeti azt, mossa meg a ruháit vízben, fürössze meg a testét vízben; és tisztátalan estig.
9 Colliget autem vir mundus cineres vaccae, et effundet eos extra castra in loco purissimo, ut sint multitudini filiorum Israel in custodiam, et in aquam aspersionis: quia pro peccato vacca combusta est.
És gyűjtse össze egy tiszta férfiú a tehén hamuját és tegye a táboron kívül tiszta helyre; és legyen Izrael fiai községének őrizetül, tisztító víz számára, engesztelő áldozat az.
10 Cumque laverit qui vaccae portaverat cineres, vestimenta sua, immundus erit usque ad vesperum. Habebunt hoc filii Israel et advenae, qui habitant inter eos, sanctum iure perpetuo.
És mossa meg az, aki összegyűjti a tehén hamuját, az ő ruháit és tisztátalan estig; és legyen ez Izrael fiainak és az idegennek, aki közöttük tartózkodik, örök törvény gyanánt.
11 Qui tetigerit cadaver hominis, et propter hoc septem diebus fuerit immundus:
Aki megérint halottat, bármely emberi személyét, tisztátalan az hét napig.
12 aspergetur ex hac aqua die tertio et septimo, et sic mundabitur. Si die tertio aspersus non fuerit, septimo non poterit emundari.
Az tisztítsa magát azzal (a vízzel) a harmadik napon és a hetedik napon tiszta lesz; ha azonban nem tisztítja magát a harmadik napon; akkor a hetedik napon nem lesz tiszta.
13 Omnis qui tetigerit humanae animae morticinum, et aspersus hac commistione non fuerit, polluet tabernaculum Domini, et peribit ex Israel: quia aqua expiationis non est aspersus, immundus erit, et manebit spurcitia eius super eum.
Bárki megérint halottat, emberi személyt, aki meghalt és nem tisztítja meg magát, az Örökkévaló hajlékát tisztátalanította meg, irtassék ki az a személy Izraelből; mert a tisztító vizet nem hintették rá, tisztátalan legyen, tisztátlansága még rajta van.
14 Ista est lex hominis qui moritur in tabernaculo: Omnes qui ingrediuntur tentorium illius, et universa vasa quae ibi sunt, polluta erunt septem diebus.
Ez a tan, ha meghal ember a sátorban, bárki bemegy a sátorba és minden, ami a sátorban van, tisztátalan hét napig.
15 Vas, quod non habuerit operculum, nec ligaturam desuper, immundum erit.
Minden nyitott edény, melyen nincs szoros födél, tisztátalan az.
16 Si quis in agro tetigerit cadaver occisi hominis, aut per se mortui, sive os illius, vel sepulchrum, immundus erit septem diebus.
És mindenki, aki megérint a mezőn fegyver által megöltet, vagy halottat, vagy emberi csontot, vagy sírt, tisztátalan legyen hét napig.
17 Tollentque de cineribus combustionis atque peccati, et mittent aquas vivas super eos in vas.
És vegyenek a tisztátalan számára ez elégetett engesztelő áldozat hamujából és tegyenek rá élő vizet egy edénybe.
18 in quibus cum homo mundus tinxerit hyssopum, asperget ex eo omne tentorium, et cunctam supellectilem, et homines huiuscemodi contagione pollutos:
És vegyen izsópot és mártsa a vízbe egy tiszta férfiú, fecskendezzen a sátorra és mind az edényekre és a személyekre, akik ott voltak, és arra, aki megérintett csontot, vagy megöltet, vagy holtat, vagy sírt.
19 atque hoc modo mundus lustrabit immundum tertio et septimo die. expiatusque die septimo, lavabit et se et vestimenta sua, et immundus erit usque ad vesperum.
És fecskendezzen a tiszta a tisztátalanra, a harmadik napon, meg a hetedik napon és tisztítsa meg a hetedik napon; azután mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben és este tiszta lesz.
20 Si quis hoc ritu non fuerit expiatus, peribit anima illius de medio Ecclesiae: quia sanctuarium Domini polluit, et non est aqua lustrationis aspersus.
A férfiú pedig, aki tisztátalan lesz és nem tisztítja meg magát, irtassék ki az a személy a gyülekezet köréből, mert az Örökkévaló szentélyét megtisztátalanította, tisztító vizet nem hintettek rá, tisztátalan ő.
21 erit hoc praeceptum legitimum sempiternum. Ipse quoque qui aspergit aquas, lavabit vestimenta sua: Omnis qui tetigerit aquas expiationis, immundus erit usque ad vesperum.
És legyen nekik örök törvényül; és aki fecskendezi a tisztító vizet, mossa meg a ruháit és aki megérinti a tisztító vizet, tisztátalan legyen estig.
22 Quidquid tetigerit immundus, immundum faciet: et anima, quae horum quippiam tetigerit, immunda erit usque ad vesperum.
És mindaz, amit a tisztátalan megérint, tisztátalan legyen; a személy pedig, aki őt megérinti, tisztátalan legyen estig.

< Liber Numeri 19 >