Liber Numeri 10
1 Locutusque est Dominus ad Moysen, dicens:
Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván:
2 Fac tibi duas tubas argenteas ductiles, quibus convocare possis multitudinem quando movenda sunt castra.
Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstből csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyűjtésére, és a táborok megindítására.
3 Cumque increpueris tubis, congregabitur ad te omnis turba ad ostium tabernaculi foederis.
És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.
4 Si semel clangueris, venient ad te principes, et capita multitudinis Israel.
Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei.
5 Si autem prolixior atque concisus clangor increpuerit, movebunt castra primi qui sunt ad orientalem plagam.
Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felől táboroznak.
6 In secundo autem sonitu et pari ululatu tubae, levabunt tentoria qui habitant ad meridiem. et iuxta hunc modum reliqui facient, ululantibus tubis in profectionem.
Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felől táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására.
7 Quando autem congregandus est populus, simplex tubarum clangor erit, et non concise ululabunt.
Mikor pedig összegyűjtitek a gyülekezetet, egyszerűen kürtöljetek, és ne fújjatok riadót.
8 Filii autem Aaron sacerdotis clangent tubis: eritque hoc legitimum sempiternum in generationibus vestris.
A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.
9 Si exieritis ad bellum de terra vestra contra hostes qui dimicant adversum vos, clangetis ululantibus tubis, et erit recordatio vestri coram Domino Deo vestro, ut eruamini de manibus inimicorum vestrorum.
És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektől.
10 Si quando habebitis epulum, et dies festos, et calendas, canetis tubis super holocaustis, et pacificis victimis, ut sint vobis in recordationem Dei vestri. ego Dominus Deus vester.
A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égőáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetőül a ti Istenetek előtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
11 Anno secundo, mense secundo, vigesima die mensis elevata est nubes de tabernaculo foederis:
Vala pedig a második esztendőben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhő a bizonyság hajlékáról.
12 profectique sunt filii Israel per turmas suas de deserto Sinai, et recubuit nubes in solitudine Pharan.
És elindulának Izráel fiai az ő menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhő Párán pusztájában.
13 Moveruntque castra primi iuxta imperium Domini per manum Moysi.
Elindulának azért először az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint.
14 Filii Iuda per turmas suas: quorum princeps erat Nahasson filius Aminadab.
Elindula pedig először a Júda fiai táborának zászlója az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Naasson, az Amminádáb fia.
15 In tribu filiorum Issachar fuit princeps Nathanael filius Suar.
Az Izsakhár fiai törzséből való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia.
16 In tribu Zabulon erat princeps Eliab filius Helon.
És a Zebulon fiai törzséből való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia.
17 Depositumque est tabernaculum, quod portantes egressi sunt filii Gerson et Merari.
És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói.
18 Profectique sunt et filii Ruben, per turmas et ordinem suum: quorum princeps erat Helisur filius Sedeur.
Azután indula a Rúben táborának zászlója az ő seregeik szerint, és az ő seregének feje vala Elisur, Sedeúrnak fia.
19 In tribu autem filiorum Simeon, princeps fuit Salamiel filius Surisaddai.
A Simeon fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia.
20 Porro in tribu Gad erat princeps Eliasaph filius Duel.
És a Gád fiai törzséből való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.
21 Profectique sunt et Caathitae portantes Sanctuarium. Tamdiu tabernaculum portabatur, donec venirent ad erectionis locum.
Elindulának a Kéhátiták is, a szentség hordozói, és amazok felállíták vala a hajlékot, míg ezek oda jutnak vala.
22 Moverunt castra et filii Ephraim per turmas suas, in quorum exercitu princeps erat Elisama filius Ammiud.
Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az ő seregei szerint, és az ő seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.
23 In tribu autem filiorum Manasse princeps fuit Gamaliel filius Phadasseur.
A Manasse fiai törzséből való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia.
24 et in tribu Beniamin erat dux Abidan filius Gedeonis.
A Benjámin fiai törzséből való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.
25 Novissimi castrorum omnium profecti sunt filii Dan per turmas suas, in quorum exercitu princeps fuit Ahiezer filius Ammisaddai.
Utolszor indula el a Dán fiai táborának zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Ahiézer, az Ammisaddai fia.
26 In tribu autem filiorum Aser erat princeps Phegiel filius Ochran.
Az Áser fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.
27 Et in tribu filiorum Nephthali princeps fuit Ahira filius Enan.
És a Nafthali fiai törzséből való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.
28 Haec sunt castra, et profectiones filiorum Israel per turmas suas quando egrediebantur.
Ilyen vala Izráel fiainak menetele az ő seregeik szerint: ekképen mentek.
29 Dixitque Moyses Hobab filio Raguel Madianitae, cognato suo: Proficiscimur ad locum, quem Dominus daturus est nobis: veni nobiscum, ut benefaciamus tibi: quia Dominus bona promisit Israeli.
Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felől azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek.
30 Cui ille respondit: Non vadam tecum, sed revertar in terram meam, in qua natus sum.
Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé megyek.
31 Et ille: Noli, inquit, nos relinquere: tu enim nosti in quibus locis per desertum castra ponere debeamus, et eris ductor noster.
És monda Mózes: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.
32 Cumque nobiscum veneris, quidquid optimum fuerit ex opibus, quas nobis traditurus est Dominus, dabimus tibi.
És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.
33 Profecti sunt ergo de Monte Domini viam trium dierum, arcaque foederis Domini praecedebat eos, per dies tres providens castrorum locum.
Elmenének azért az Úr hegyétől háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala ő előttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok.
34 Nubes quoque Domini super eos erat per diem cum incederent.
És az Úr felhője vala ő rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.
35 Cumque elevaretur arca, dicebat Moyses: Surge Domine, et dissipentur inimici tui, et fugiant qui oderunt te, a facie tua.
Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid.
36 Cum autem deponeretur, aiebat: Revertere Domine, ad multitudinem exercitus Israel.
Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.
