Job 35
1 Igitur Eliu haec rursum locutus est:
Tovább is felele Elihu, és monda:
2 Numquid aequa tibi videtur tua cogitatio, ut diceres: Iustior sum Deo?
Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené?
3 Dixisti enim: Non tibi placet quod rectum est: vel quid tibi proderit, si ego peccavero?
Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném?
4 Itaque ego respondebo sermonibus tuis, et amicis tuis tecum.
Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt.
5 Suspice caelum et intuere, et contemplare aethera quod altior te sit.
Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted!
6 Si peccaveris, quid ei nocebis? et si multiplicatae fuerint iniquitates tuae, quid facies contra eum?
Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz néki?
7 Porro si iuste egeris, quid donabis ei, aut quid de manu tua accipiet?
Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedből?
8 Homini, qui similis tui est, nocebit impietas tua: et filium hominis adiuvabit iustitia tua.
Az olyan embernek árt a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának használ.
9 Propter multitudinem calumniatorum clamabunt: et eiulabunt propter vim brachii tyrannorum.
A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt;
10 Et non dixit: Ubi est Deus, qui fecit me, qui dedit carmina in nocte,
De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, a ki hálaénekre indít éjszaka;
11 Qui docet nos super iumenta terrae, et super volucres caeli erudit nos.
A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál?
12 Ibi clamabunt, et non exaudiet, propter superbiam malorum.
Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt;
13 Non ergo frustra audiet Deus, et Omnipotens causas singulorum intuebitur.
Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint.
14 Etiam cum dixeris: Non considerat: iudicare coram illo, et expecta eum.
Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz!
15 Nunc enim non infert furorem suum, nec ulciscitur scelus valde.
Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra:
16 Ergo Iob frustra aperit os suum, et absque scientia verba multiplicat.
Azért tátja fel Jób hívságra a száját, és szaporítja a szót értelem nélkül.
