Job 26
1 Respondens autem Iob, dixit:
Jób pedig felele, és monda:
2 Cuius adiutor es? numquid imbecillis? et sustentas brachium eius, qui non est fortis?
Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
3 Cui dedisti consilium? forsitan illi qui non habet sapientiam, et prudentiam tuam ostendisti plurimam.
Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
4 Quem docere voluisti? nonne eum, qui fecit spiramentum?
Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
5 Ecce gigantes gemunt sub aquis, et qui habitant cum eis.
A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa. (Sheol h7585)
7 Qui extendit Aquilonem super vacuum, et appendit terram super nihilum.
Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
8 Qui ligat aquas in nubibus suis, ut non erumpant pariter deorsum.
Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
9 Qui tenet vultum solii sui, et expandit super illud nebulam suam.
Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
10 Terminum circumdedit aquis, usque dum finiantur lux et tenebrae.
Ő szab határt a víz színe fölé – a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
11 Columnae caeli contremiscunt, et pavent ad nutum eius.
Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
12 In fortitudine illius repente maria congregata sunt, et prudentia eius percussit superbum.
Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
13 Spiritus eius ornavit caelos: et obstetricante manu eius, eductus est coluber tortuosus.
Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
14 Ecce, haec ex parte dicta sunt viarum eius: et cum vix parvam stillam sermonis eius audierimus, quis poterit tonitruum magnitudinis illius intueri?
Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
