Genesis 41
1 Post duos annos vidit Pharao somnium. Putabat se stare super fluvium,
És történt két év múltán, Fáraó álmodott, és íme, ő áll a folyam mellett.
2 de quo ascendebant septem boves, pulchrae et crassae nimis: et pascebantur in locis palustribus.
És íme, a folyamból feljön hét tehén, szép ábrázatúak és kövér húsúak, és legelnek a nádasban.
3 Aliae quoque septem emergebant de flumine, foedae, confectaeque macie: et pascebantur in ipsa amnis ripa in locis virentibus:
És íme, más hét tehén jön fel utánuk a folyamból, rút ábrázatúak és vékony húsúak; és megálltak a tehenek mellett a folyam partján.
4 devoraveruntque eas, quarum mira species, et habitudo corporum erat. Expergefactus Pharao,
És fölfalták a tehenek, a rút ábrázatúak és vékony húsúak, a hét tehenet, a szép ábrázatúakat és kövéreket; és Fáraó fölébredt.
5 rursum dormivit, et vidit alterum somnium: Septem spicae pullulabant in culmo uno plenae atque formosae:
Elaludt és álmodott másodszor; és íme, hét kalász terem egy száron, kövérek és szépek.
6 aliae quoque totidem spicae tenues, et percussae uredine oriebantur,
És íme hét kalász, vékony és a keleti széltől elperzselt, nő utánuk.
7 devorantes omnium priorum pulchritudinem. Evigilans Pharao post quietem,
És elnyelték a vékony kalászok a hét kövér és tele kalászt; Fáraó fölébredt és íme, álom volt.
8 et facto mane, pavore perterritus, misit ad omnes coniectores Aegypti, cunctosque sapientes: et accersitis narravit somnium, nec erat qui interpretaretur.
És volt reggel, nyugtalankodott a lelke, elküldött és hivatta Egyiptom összes írástudóit és összes bölcseit; és elbeszélte nekik Fáraó az ő álmát, de nem volt, aki megfejtse azokat Fáraónak.
9 Tunc demum reminiscens pincernarum magister, ait: Confiteor peccatum meum:
Ekkor szólt a főpohárnok Fáraóhoz, mondván: Vétkeimet említem én föl ma.
10 Iratus rex servis suis, me et magistrum pistorum retrudi iussit in carcerem principis militum:
Fáraó haragudott az ő szolgáira és őrizet alá helyezett engem a testőrök főnökének házában, engem és a fősütőmestert.
11 ubi una nocte uterque vidimus somnium praesagium futurorum.
Mi pedig álmodtunk álmot egy éjjel, én és ő; mindegyik a maga álmának megfejtése szerint álmodtunk.
12 Erat ibi puer Hebraeus, eiusdem ducis militum famulus: cui narrantes somnia,
És ott volt velünk egy héber fiú, a testőrök főnökének szolgája, mi elbeszéltük neki és ő megfejtette nekünk álmainkat; mindegyiknek a maga álma szerint fejtette meg.
13 audivimus quidquid postea rei probavit eventus. ego enim redditus sum officio meo: et ille suspensus est in cruce.
És volt, amint ő megfejtette nekünk, úgy lett, engem visszahelyeztek állásomba, őt pedig felakasztották.
14 Protinus ad regis imperium eductum de carcere Ioseph totonderunt: ac veste mutata, obtulerunt ei.
És elküldött Fáraó, hivatta Józsefet és gyorsan kivették a börtönből; megnyiratkozott, ruhát váltott és bement Fáraóhoz.
15 Cui ille ait: Vidi somnia, nec est qui edisserat: quae audivi te sapientissime coniicere.
És mondta Fáraó Józsefnek: Álmot álmodtam és nincs, aki megfejtse, én pedig hallottam rólad, mondván: értesz álmot, hogy megfejtsd azt.
16 Respondit Ioseph: Absque me Deus respondebit prospera Pharaoni.
És felelt József Fáraónak, mondván: Nem én, Isten jelenti ki Fáraó békéjét.
17 Narravit ergo Pharao quod viderat: Putabam me stare super ripam fluminis,
És szólt Fáraó Józsefhez: Álmomban, íme, én álltam a folyam partján.
18 et septem boves de amne conscendere, pulchras nimis, et obesis carnibus: quae in pastu paludis virecta carpebant.
És íme, a folyamból feljön hét tehén, kövér húsúak és szép alakúak, és legelnek a nádasban.
19 et ecce, has sequebantur aliae septem boves in tantum deformes et macilentae, ut numquam tales in terra Aegypti viderim:
És íme, más hét tehén jön fel utánuk, hitványak, igen rút alakúak és sovány húsúak; nem láttam olyanokat Egyiptom egész országában rútságra nézve.
20 quae, devoratis et consumptis prioribus,
És fölfalták a sovány és rút tehenek az első hét tehenet, a kövéreket;
21 nullum saturitatis dedere vestigium: sed simili macie et squalore torpebant. Evigilans, rursus sopore depressus,
és bejutottak belsejükbe, de nem ismerszett meg, hogy bejutottak belsejükbe, és ábrázatuk oly rút volt, mint kezdetben; erre fölébredtem.
22 vidi somnium: Septem spicae pullulabant in culmo uno plenae atque pulcherrimae.
Azután láttam álmomban, íme, hét kalász terem egy száron, teliek és szépek.
23 Aliae quoque septem tenues et percussae uredine, oriebantur e stipula:
És íme, hét kalász, aszott, vékony, a keleti széltől elperzselve nő utánuk;
24 quae priorum pulchritudinem devoraverunt. Narravi coniectoribus somnium, et nemo est qui edisserat.
és elnyelték a vékony kalászok a hét szép kalászt. És elmondtam az írástudóknak, de nincs, aki megmagyarázza nekem.
25 Respondit Ioseph: Somnium regis unum est: quae facturus est Deus, ostendit Pharaoni.
És mondta József Fáraónak: Fáraó álma egy; amit Isten tesz, tudtára adta Fáraónak.
26 Septem boves pulchrae, et septem spicae plenae: septem hubertatis anni sunt: eandemque vim somnii comprehendunt.
A hét szép tehén, az hét év, a hét szép kalász az hét év; az álom egy.
27 Septem quoque boves tenues atque macilentae, quae ascenderunt post eas, et septem spicae tenues, et vento urente percussae, septem anni venturae sunt famis.
És a hét sovány és rút tehén, mely utánuk följött, az hét év, meg a hét üres kalász, a keleti széltől perzselve – lesz az éhség hét éve.
28 Qui hoc ordine complebuntur:
Ez az, amit mondtam Fáraónak; amit Isten tesz, azt megmutatta Fáraónak.
29 Ecce septem anni venient fertilitatis magnae in universa terra Aegypti:
Íme, hét év jön, nagy bőség lesz Egyiptom egész országában.
30 quos sequentur septem anni alii tantae sterilitatis, ut oblivioni tradatur cuncta retro abundantia: consumptura est enim fames omnem terram,
De támad majd az éhség hét éve utánuk, úgy, hogy elfelejtik az egész bőséget Egyiptom országában; és fölemészti az éhség az országot.
31 et ubertatis magnitudinem perditura est inopiae magnitudo.
És nem ismerszik majd meg a bőség az országban azon éhség miatt, azután, mert igen nyomasztó lesz az.
32 Quod autem vidisti secundo ad eandem rem pertinens somnium: firmitatis indicium est, eo quod fiat sermo Dei, et velocius impleatur.
Hogy pedig az álom megismétlődött Fáraónál, kétszer, mivel meg van állapítva a dolog az Istentől és siet az Isten, hogy megtegye.
33 Nunc ergo provideat rex virum sapientem et industrium, et praeficiat eum Terrae Aegypti:
Most tehát szemeljen ki Fáraó értelmes és bölcs férfit és tegye őt Egyiptom országa fölé.
34 Qui constituat praepositos per cunctas regiones: et quintam partem fructuum per septem annos fertilitatis,
Tegye meg Fáraó, hogy rendeljen felügyelőket az ország fölé, és szedjen ötödöt Egyiptom országában a bőség hét évében.
35 qui iam nunc futuri sunt, congreget in horrea: et omne frumentum sub Pharaonis potestate condatur, serveturque in urbibus.
És gyűjtsék össze minden eleségét a jó éveknek, ezeknek a jövendőknek; halmozzanak föl gabonát Fáraó keze alatt, eleségül a városokban és őrizzék meg.
36 Et praeparetur futurae septem annorum fami, quae oppressura est Aegyptum, et non consumetur terra inopia.
És legyen az eleség őrizetül az ország számára az éhség hét évére, amelyek lesznek Egyiptom országában, hogy el ne vesszen az ország az éhség miatt.
37 Placuit Pharaoni consilium et cunctis ministris eius:
És jónak tetszett a dolog Fáraó szemeiben és összes szolgái szemeiben;
38 locutusque est ad eos: Num invenire poterimus talem virum, qui spiritu Dei plenus sit?
és mondta Fáraó szolgáinak: Találhatunk-e ilyet mint ez, férfiút, akiben Isten szelleme van?
39 Dixit ergo ad Ioseph: Quia ostendit tibi Deus omnia quae locutus es, numquid sapientiorem et consimilem tui invenire potero?
És mondta Fáraó Józsefnek: Miután Isten tudatta veled mindezt, nincs olyan értelmes és bölcs, mint te.
40 Tu eris super domum meam, et ad tui oris imperium cunctus populus obediet: uno tantum regni solio te praecedam.
Te legyél házam fölött és parancsodhoz alkalmazkodjék egész népem; csak a trónnal leszek nagyobb nálad.
41 Dixitque rursus Pharao ad Ioseph: Ecce, constitui te super universam terram Aegypti.
És mondta Fáraó Józsefnek: Lásd, én tettelek téged Egyiptom egész országa fölé.
42 Tulitque annulum de manu sua, et dedit eum in manu eius: vestivitque eum stola byssina, et collo torquem auream circumposuit.
És lehúzta Fáraó a gyűrűjét kezéről és rátette azt József kezére, felöltöztette őt bisszusruhába és tette az arany láncot a nyakába.
43 Fecitque eum ascendere super currum suum secundum, clamante praecone, ut omnes coram eo genu flecterent, et praepositum esse scirent universae Terrae Aegypti.
És meghordoztatta őt másodrendű kocsijában és kiáltották előtte: Ávréch! Így tette őt Egyiptom egész országa fölé.
44 Dixit quoque rex Aegypti ad Ioseph: Ego sum Pharao: absque tuo imperio non movebit quisquam manum aut pedem in omni terra Aegypti.
És mondta Fáraó Józsefnek: Én vagyok Fáraó, de nálad nélkül ne emelje föl senki se kezét, se lábát Egyiptom egész országában.
45 Vertitque nomen eius, et vocavit eum lingua Aegyptiaca, Salvatorem mundi. Deditque illi uxorem Aseneth filiam Phutipharis sacerdotis Heliopoleos. Egressus est itaque Ioseph ad terram Aegypti
És elnevezte Fáraó Józsefet Cofnász-Pánéáchnak, és nekiadta Osznászt, Pótifera, Ón papjának leányát feleségül; és József kiment Egyiptom földjére.
46 (Triginta autem annorum erat quando stetit in conspectu regis Pharaonis) et circuivit omnes regiones Aegypti.
József pedig harminc éves volt, midőn állt Fáraó, Egyiptom királya előtt; és kiment József Fáraó színe elől és bejárta Egyiptom egész országát.
47 Venitque fertilitas septem annorum: et in manipulos redactae segetes congregatae sunt in horrea Aegypti.
És termett a föld a bőség hét évében tele marokkal.
48 Omnis etiam frugum abundantia in singulis urbibus condita est.
És ő összegyűjtötte mind az eleségét a hét évnek, mely Egyiptom országában volt és eltett eleséget a városokba; eleségét a város mezejének, mely körülötte volt, betette abba.
49 Tantaque fuit abundantia tritici, ut arenae maris coaequaretur, et copia mensuram excederet.
És fölhalmozott József gabonát, mint a tenger fövenye, igen sokat, amíg nem fölhagyott, hogy számba vegye, mert nem volt száma.
50 Natique sunt Ioseph filii duo antequam veniret fames: quos peperit ei Aseneth filia Phutipharis sacerdotis Heliopoleos.
Józsefnek pedig született két fia, mielőtt elérkezett az éhség éve, akiket szült neki Osznász, Pótifera, Ón papjának a leánya.
51 Vocavitque nomen primogeniti, Manasses, dicens: Oblivisci me fecit Deus omnium laborum meorum, et domus patris mei.
És elnevezte József az elsőszülöttet Menássénak: mert elfelejtette velem Isten minden bajomat és atyám egész házát.
52 Nomen quoque secundi appellavit Ephraim, dicens: Crescere me fecit Deus in terra paupertatis meae.
A másodikat pedig elnevezte Efráimnak: mert megszaporított engem nyomorúságom földjén.
53 Igitur transactis septem hubertatis annis, qui fuerant in Aegypto:
És véget ért a bőség hét éve, mely volt Egyiptomban.
54 coeperunt venire septem anni inopiae: quos praedixerat Ioseph: et in universo orbe fames praevaluit, in cuncta autem terra Aegypti panis erat.
És kezdett az éhség hét éve bekövetkezni, amint mondta József; éhség volt minden országban, Egyiptom egész országában pedig volt kenyér.
55 Qua esuriente, clamavit populus ad Pharaonem, alimenta petens. Quibus ille respondit: Ite ad Ioseph: et quidquid ipse vobis dixerit, facite.
Majd éhezett Egyiptom egész országa és a nép kiáltott Fáraóhoz kenyérért; Fáraó pedig mondta egész Egyiptomnak: Menjetek Józsefhez, amit ő fog nektek mondani, azt tegyétek.
56 Crescebat autem quotidie fames in omni terra: aperuitque Ioseph universa horrea, et vendebat Aegyptiis: nam et illos oppresserat fames.
Az éhség pedig volt az ország egész színén; akkor megnyitotta József mindazokat (a tárakat), amelyekben volt és eladott gabonát Egyiptomnak; az éhség pedig erősbödött Egyiptom országában.
57 Omnesque provinciae veniebant in Aegyptum, ut emerent escas, et malum inopiae temperarent.
És az egész föld eljött Egyiptomba gabonát venni Józsefhez, mert erős volt az éhség az egész földön.
